Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1894. október 27.

1804 november 1-én. — 84. Éjszakára, vasúttal Zimonyra mentünk, hogy onnan visszasorban látogassuk meg az e vonalon fekvő három missió-pontot, Szuresint. Becsment, Dobanovczet. Ez útat, három félnapra osztva, kocsin tettük meg a zimonyi járás főszolgabirájának szives kiséretében, kitől a slavoniai közigazgatásról érdekes és tanulságos felvilágosításokat nyerni volt alkalmam. Szurcsitiba.n, a három közt legkisebb, 93 a lélekszám: kevés számú gyermekeik az ág. hitv. iskolába járnak, ott tanulják a vallást, de lelkészünk minden itt jártában kikérdezi s oktatja őket. Évenként kétszer, szertartásunk szerint osztja az urvacsorát a híveknek, kiknek ez alkalommal én is beszédet tartottam s az elöljárókkal (gondnok és presbyterekkel) állapotaikról értekeztem. Már ez alkalommal nyilvánult az óhajtás, vajha e három alsó község, külön lelkészt vagy lelkésztanítót kaphatna, kinek fentartásához ők is járulnának. E kis községnek is van pénztára s egy kis tőkéje. Bevételük ez évben 144 frt 63 kr. volt, nagyrészt a polg. községtől nyert földjük jövedelméből: kiadásuk csak 19 frt 53 kr., pénztár-maradványuk 125 frt 10 kr.; ezen kívül már kötelezvényeken elhelyezett tőkéjük 209 frt 25 kr., szelíd, jó, engedelmes népnek ismertem, kiknek csak óhajtásaik vannak, nem követelőzéseik. Becsment. hol a délutánt töltöttem, e részben épen ellenkezőnek tapasztaltam. Itt a lélekszám 168, a tanulók száma 20 (12 fiu, 8 leány). Tanítójuk Sckladt Frigyes, ki négy gymnasium végzése után két évet tanult a nagy-kőrösi tanító-képezdében: megjelenésében egyszerű, fél-paraszt, mint a nép maga; de értelmes és ügyes tanító; a hivek is, kik tanítóikkal mindig elégedetlenek s perben voltak, most ezzel meg vannak elégedve s méltán is. A gyermekek kielégítő előmenetelt tanúsítanak s jól olvasnak, számolnak, énekelnek, értelmesen felelnek s jó magaviseltre és rendre vannak szoktatva. E gyülekezetben az anyagi helyzet is jól van rendezve. A községtől nyert néhány hold földjüket magok mívelik: annak jövedelméből, és a magokra tett kivetésből, imaházul is szolgáló iskolájok építését (700 frt) s bochumi aczélliarangjaikat kifizették, csak 50 frt adósságuk van még. Minden házaspár fizet adóul 2 frtot, azontúl minden hold föld után 40 krt; a tanító fizetése, készpénzben (10 frt) búzában, fában s kert-használatban reá megy 300 frtra. A közalapba is fizetnek 11 forint 40 krt. Ez eddig mind jól van, de egyéb bajaik vannak.