Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1894. október 27.

4894 november 4-én. — 84. 149 jóval több is. A lelkész ezeket a (juliustól juliusig számított) múlt évben hétszer látogatta meg, 6-szor tartott istentiszteletet, 3-szor úrvacsorával. Most én is meglátogattam őket. Május 17-én reggel korán, 6 órakor indultunk. Útközben megállottunk Kovil-Szent-Iványon, hol 39 ref. lelkünk van, kik azonban az evangélikusokkal vannak szerződésben s rendesen az ő templomukba járnak. Ha azonban a missiói lelkész őket meglátogatja, az evang. iskolában tart nekik istentiszteletet. Engem, az evang. lelkész — mindkét felekezetbeliek élén, igen szívesen fogadott s én vallásosságra és testvéri egyetértésre, de felekezetükhöz való ragaszkodásra intettem őket és buzdító beszédet tartottam hozzájok. (Különben Tisza-kálmánfalvára eljöttek előtte való nap néhányan s felkértek, hogy Titelre utaztamban látogassam meg s beszéljek velők, mit meg is ígértem s meg is tettem). Tíz órakor érkeztem Titelre. Nagy, túlnyomólag gör. kel. szerb község, egy pár száz evangélikussal, köztök a kevés reformátusunk, kik azonban külön tartják magokat, istentiszteletben s egyházi dolgaikban. Istentiszteletöket, valahányszor a lelkész meglátogatja, az evang. templomban tartják. Gyermekeiket eddig az evang. lelkész keresztelte (dupla stólával) s átirta a tiszakálmánfalvi m. lelkésznek anyakönyvelés végett. Most eziránt is más intézkedést tettünk. A községben levő állami polgári iskolában egy derék református tanár van alkalmazva, Józsa Károly, kit felkértek, hogy ha kis halottjuk van s a lelkészt a négy órai távolság s néha a Tisza áradása miatt el nem hozathatják, temesse el; a nagyobb halottak (felnőttek) temetésére a lelkészt lehozatják. Az újszülötteket halálos szükség esetén kívül, csak jelentsék be a lelkésznek, hogy a születés napját maga során bejegyezhesse az anyakönyvbe s mikor lejő látogatni, megkereszteli a gyermeket; esketést is — a mi ritkán fordul elő — szintén ő végez. Az iskolába járó gyermekek vallásos tanítását is Józsa tanár elvállalta. Én e megállapodásokat elfogadtam s Józsa tanár urat azok teljesítésére felkértem, mit ő szívesen meg is igért. Titelen az evang. templomban tartottam az istentiszteletet, először magyar, azután német beszéddel. Az iskolás gyermekeket szintén berendeltük s istentisztelet után kikérdeztem őket. Ezután, a gkel. lelkész meghívására, ki fogadtatásomnál is jelen volt, a gk. szerb templomot is meglátogattam. Papi teljes díszben fogadott s a híveivel tele templomba bevezetvén, az oltár előtt szerb i