Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1894. október 27.

1804 október 21-én. — 10. 25 — Érjen csapás és fenyegessen szükség — vagy vegyünk áldást és jó adományt Istentől, jó és rossz napjainkban emlékezzünk meg az Úrról és az ő tiszteletéről: ime a tanulság, mely mindez áldozatokban s jótéteményekben nyer kifejezést! Hogy végül magammal is beszámoljak, tíz év óta — egy éven, az 1888-kin kívül — minden évben jelentést tettem egy-egy egyházmegyében végzett püspöki látogatásomról; utoljára a múlt évben a pestiről, melyben a nyolczadik egyházmegyét végeztem. Ehhez kilenczedikül a délvidéki missiók meglátogatását engedte csatolnom az isteni kegyelem, mely erőmet erre is megtartotta még. De erről és ennek eredményeiről, missiói jelentésemben számolok be. Most a helyett engedje meg a főtiszt, egyházkerület, hogy püspöki hivatalomba lépésemnek épen ma telő tizedik évfordulóján, e látogatásaimnak nem eredményeit (azok a lelkek urának kezében vannak), csak irott emlékeit bemutathassam s azokat a főtiszt, egyházkerületnek felajánlhassam. 1. Nyolcz kötetben, összes egyházaink jelen állapotának és az utolsó püspöki látogatás (1814—1819) óta történt változásainak történeti rajzát, egyházmegyénként összeszedve; 2. két kötetben látogatásaim Naplóját, saját kézírásomban ; és 3. öt kötetben az egyes gyülekezetekben tartott Pásztori beszédeimet, szintén saját kéziratomban. Kérésem az, hadd legyenek ezek tíz évi működésem szerény emlékei is mellesleg, de főkép az első, használható anyag és forrás egyházkerületünk egyházainak történetéhez, a más kettő pedig tájékozásul hivatali utódaimnak, kik — vajha kanonszerü látogatásaikat az enyémnél több erővel és Sikerrel végezhessék s azért kérem ez iratokat egyházkerületünk levéltárába letétetni. Jelentésemnek még csak egy, de szomorú lapja van hátra — megemlékezés az év halottairól. De mintha a kegyelmes isteni gondviselés megelégelte volna az egy nagy veszteséget, mely egyetemes egyházunkat s egyházkerületünket is br. Yay Miklós halálával érte, melyről már mai ülésünk megnyitásakor megemlékeztünk — ez