Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

182 1803 október 24-cn. — 110. ellen a reformátusok, a zsidókkal egyesülve, bár nem a siker biztos reménye nélkül, de folyvást nagy nehézségekkel s még eddig a végleges diadal eredménye nélkül küzdenek. A 839 lélekszámú reformátusság és 184 l.-számü zsidóság, legtöbbnyire szegény kisiparosok és kézimunkások, a 4596 1.-számú katholikusok túlnyomósága s a hasonló szellemű vezetés alatt álló uradalom ellenében sem két felekezeti, sem közös községi iskolát fentartani nem képesek, a kath. többség pedig, vezetőire hallgatva, az annak idején községivé szervezett iskolát fentartani nem, hanem ismét felekezetivé alakítani akarja, magára hagyva a másik két gyöngébb felekezetet. A különben jó indulatú megyei hatóságban csak tétovázó, halogató s erélyesen fellépni habozó pártfogót talál, bár a v. ós közokt. kormány s annak törvény-szilárd vezetője, a miniszter részéről nem csak a legőszintébb jóakaratot, de törvényes intézkedéseket is nyertünk. Az időtől, s az ercsii uradalomnak eladásra, vagy bérbe adásra történt hirdetése folytán az uradalmi tisztségnek s kormányzatnak más kezekbe kerülésétől várhatjuk az ott már-már elkeseredetté vált kérdésnek végre is kedvező megoldását. Hasonló nehézséggel kell küzdenünk a missió második főpontján, Eáczkeresztúron, hol Ercsi példájára a reformátusokat és a zsidókat, ha már kiszorítani nem lehet, legalább a katholikusok adófizetőivé igyekeznek tenni. A f. é. julius 23-án tartott képviselő-testületi gyűlésen határozták, hogy a r. kath. plébános fája, az épületjavítások, a misebor, a papi föld szántása s termése behordására, mivel ezek a folyó évi községi költségvetésbe nincsenek fölvéve, 440 frt pótadó vettessék a községi (köztük a protestáns és zsidó) lakosokra is; s midőn ez ellen a képviselőtestület egy református tagja óvást tett a nem kath. lakosok nevében, azzal utasíttatott vissza, hogy neki — mint reformátusnak — ez ügyben szava nincs s nem is lehet. A törvényes felebbezés azonban a határozat ellen megtörtént s a vármegyéhez beadatott. Harmadik s nem kisebb, mert átalános, nehézség, hogy az Ercsi körüli községekben s terjedelmes pusztákon lakó, körülbelül 1200 lélekre tehető reformátusok legnagyobb része urasági cseléd, mely minden tekintetben uraitól függ, s köztudomású, hogy e tekintetben mily példa adatott a r. kath. uraságoknak. Ezek közt még híveinkszámbavétele és összeírása elé is rendkívüli nehézségek gördíttetnek. Mind e nehézségek azonban a missiói lelkészt, ki ercsii hely.