Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

1803 október 24-én. — 116. 179 pusztított szőlőket kezdik lassanként újra ültetni s az ismét kenyér­szerzési alkalommal biztatja a napszámos-népet. Tisza-Kálmánfalva a legkedvezőbb fekvésben van a megújuló szőlők irányában, melyektől csak a Duna választja el s ha a szőlőmunka ismét felelevenedik, Tisza­Kálmánfalva meg fog népesedni ott keresetet váró szegény, de mun­kás néppel. A napszámos, akár a szerémi szőlőkből, akár Újvidékről, mindennap hazájöhet családjához. E jobb jövőt azonban még ho­mály fedi. E mozgalom daczára azonban a Tisza-Kálmánfalvi missió-terü­let egyházi és vallásos életében alig történt változás. Isteni tisztelet Tisza-Kálmánfalván minden vasárnap (ha a lelkész nem volt a szór­ványokban künn) s a három nagy ünnepen úrvacsoraosztás; delutá­nonkint bibliaolvasás és magyarázás, legutóbb az apostoli hitforma magyarázása. Téli estéken éneklésre jöttek össze, hogy a különböző községekből származottak összhangzóbb éneklésben gyakoroltassa­nak ; jövőre ezt bibliaolvasással s vallásos beszélgetéssel fogják össze­kötni. F. é. junius 19-én esperesi látogatás tartatott. Az újonnan válasz­tottesperes, nt. Szabó Péter, kánoni látogatásában mindent részletesen megvizsgált s úgy az egyházi ügyfolyammal, mint az iskola előmene­telével teljes megelégedését nyilvánította. A gyülekezetet harang be­szerzésére buzdította s oly lelkesen s oly sikerrel, hogy a gyűjtés azon ­nal megkezdődött, ő maga azt 10 frt adománynyal nyitván meg. A harang valóban szükséges is, mert a faluban nincs óra s az istentiszte­let idejét nincs mivel jelezni; a halottak is harangszó nélkül temettet­nek. mert a kölcsön vett kath. harangszó méregdrága. A részletekből a következőket kivánom fölemlíteni. 1. Tisza-Kálmánfalván 1892. junius végén volt 49 család 185 lélekkel; f. é. junius végén 51 család 187 lélekkel; mert 2 család elköl­tözött ugyan, de három új települt, egy pedig házasság által állt elé. 2 kath. lélek áttért. Az iskolában volt 44 tanuló, ebből 27 református, a többi katho­likus és nazarénus szülők gyermekei, kik a mi káténkat tanulják, zsoltárainkat szépen éneklik, hozzánk járnak templomba, káténkat, zsoltárunkat minden felszólítás nélkül megvették. A szülők ugyan csö­könyös nazarénusok, de gyermekeik aligha azok lesznek. Presbyteri s többször egyházközségi gyűlések tartattak, mert a 12*

Next

/
Thumbnails
Contents