Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

174 1893 október 24-én. — 116. Mindenek előtt az épület (mely az egyetemes közalap 2700 frtra rugó segélyével s a hívek munkája és az uradalom által adott anyagszerek értékével együtt m. e. 4400 frtba került s imaházat, iskolát és lelkésztanítói lakást foglal magában), mint a hatósági felülvizsgálatnál kitűnt, sok tekintetben el volt hibázva s az építési hibák helyrehozása, a hatósági közegek által kifejezett kívánalmak és a hatóság által helyben hagyott költségvetés szerint 410 frtba kerülendett, beleértve az épület elébe húzandó folyosót is — a falak és alap esőtől s vizszivárgástól megvédése szempontjából ez is szükségesnek mutatkozván. Az 1891-ben, az E. közalapból építési szükségletekre nyert átalányból még 125 frt állván rendelkezésemre, ezt a-felmerült költség fedezésére fordítottam, a hívek magok ugyanannyit gyűjtöttek magok közt, a mellett a munkaerőt felajánlották s az uradalom némi anyagszerekkel (faés téglával) járult az építéshez. Ezzel az épület már rendben van, de mesterembereknek még 200 frttal adósok; százat a magokéból ki tudnak állítani, százat még tőlem várnak. Az építési kalamitáson ekép segítve levén, a lelkész a missiói területnek, mely a Drávától a Száváig terjedve, Verőcze és Pozsega vármegyék területét foglalta magában, annak beutazását, számbavételét s némi módosítással rendbehozását ismerte első feladatának. A módosítás a Szelistétől felette távol eső, ellenben Banovczétől vasúton könnyen megközelíthető, sőt annak faját területén épen útjában eső Vrpolye és vidékének a bánovczei missióhoz átcsatolásából állott, a mit, mint már fentebb említettem, — mindkét missiói lelkész meghallgatásával — végre is hajtottam s róla már jelentésemnek Banovczéröl szóló részében jelentést tettem. A fenmaradt rész, a központon való teendőkkel együtt, melyeknek irodai s számviteli része az előbbi lelkész alatt szintén el volt hanyagolva, elég dolgot adott az új lelkésznek, ki a nehézségekkel becsületesen megküzdött s mindent rendbe hozott. Utazásra és első berendezésre, 500 frt csekély javadalmán felül, még 100 frt, fizetésébe be nem számítandó előleget nyújtottam neki s megígértem, hogy miután összes missiói állomásaink közt az van, terjedelméhez s teendőihez képest legszegényebben javadalmazva, igyekezni fogok javadalmát állandóan 100 frttal emelni. Egyszersmind kellő utasítást adtam neki, hogy magokat a híveket is, kik a szórványokban eddig semmivel sem járultak a missió fentartásához, a hozzájáruláshoz s önmegadóztatás-