Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1892. március 7.

6 1892 mdrczius 7-e'n. — 5. 6. hogy az egyházi vagyon lehetőleg fekvőségekbe helyeztessék el, ez esetben is érvényesülni fog. Fogadja Főtisztelendő és Méltóságos Püspök Úr kitűnő tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1892 márczius 6-án. Tisza Lajos. A közgyűlés sajnálattal értesült főgondnok úrnak meg nem jelenhetéséről; most, a midőn távol maradásának oka is tudva van előtte, tiszteletteljes ragaszkodással kívánja ez érzületét jegyzőkönyvében is kifejezni. Ama «kiváló érdeklődésnek)), melylyel főgondnok úr egyházkerületünk ügyei iránt kivétel nélkül és mindenkor viseltetik, példaadó hatása közgyűlésünk részéről ezúttal abban az őszinte óhajtásban nyilvánul, hogy munkára és összetartásra buzdító jelenlétének tanácskozásainkon állandóan s az isteni gondviselés jóvoltából sok ideig örvendhessünk! 5. Távolmaradásukat igazolták: Antos János gondnok, Sípos Pál esperes, Filó Lajos és Csikay Imre t.-birák és Kis János e.-megyei képviselő. Szolgál tudomásul. 6. A közgyűlés elmaradt tagjainak bejelentésével egyszerre említette fel püspök úr azokat a nagy veszteségeket, a melyeket e. kerületünk közelebbi közgyűlése óta elhalt tagjaiban általában szenvedett; s bár mindazokról annak idejében rendszeres évi jelentésében fog megemlékezni, nem mulaszthatta el, hogy már most is ne érintse különösen Kerkapoly Károly gondnoknak, a mély elméjű és széles látkörű oszlopembernek; Gönczy Pál t.-bírónak, az országosan ismert szakembernek s gyakorlati férfiúnak, hosszú időn át egyházkerületünk tanintézetei pénztárnokának és Szalay Ferencz esperesnek, a sikerrel munkálkodott lelkiismeretes tisztviselőnek s komoly gondolkozású férfiúnak gyászos elhunytát.