Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

102 1893 október 23-án. — 53. gogia általános elveitől, pusztán gyakorlati szempontból vizsgálva a tervezet ezen rendelkezesét, arra a conclusiora kell jutnunk, hogy ezen egy évi időtartam korántsem biztosítandja a szakképzettség tekinteté­ben azt az eredmenyt, a melyet mi az oly sokoldalú jogi és közhatalmi feladatokra hivatott tisztviselőnél — minő a jegyző — látni óhajtanánk. Mert míg egyrészről alig hiszünk kepesnek valakit arra, hogy a terve­zet 3. §-ában felsorolt tárgyakat annyira össze tudná tömöríteni, hogy előadásának formája és tartalma is legyen; másrészről nem tartjuk lehetőnek, hogy az ilyen tanfolyamból kikerült hallgatók azon roppant nagy és annyn-a comprimált tananyagot egy év alatt felfogni, meg­tanulni és a gyakorlati életben hasznosítani is tudják. A mi szerény felfogásunk szerint — különösen tekintettel arra, hogy mi ezen tervezetet, mint a legégetőbb szükségen segítő «ad hoc» jelentőségű alkotást tekintjük csak, a mely által tehát a községjegyzői qualificatio végleges megoldását befejezettnek nem tartjuk — legmeg­felelőbb volna, ha a tanfolyam időtartama legalább két évben állapít­tatnék meg. még pedig akként, hogy az első évben túlnyomóan elmé­leti, a második évben pedig túlnyomóan gyakorlati tárgyak adat­nának elő. A tervezet 3. §-a a két felévi tananyagot állapítja meg. Mi, ma­gunk részéről, az ott felvett tárgyakból elvenni nem akarunk, csupán az összeállításra és illetőleg a tárgyak csoportosítására vonatkozólag van egy pár tiszteletteljes megjegyzésünk. Kívánatos volna ugyanis, ha a tananyag bizonyos rendszeres­séggel állíttatnék össze; különösen pedig, hogy az «Alkotmány és kor­mányzati politika, tételes magyar közjog és közigazgatási jog» mint teljesen önálló és elkülönített tárgyak adatnának elő, mert ezen tár­gyaknak olyan condensált formábani előadása, mely szerint heti 3 órában előadandó egy tárgyat képezne a «Bevezetés a jog- és állam­tudományokba'), az ((Alkotmányi és kormányzati politika elemei», a «Tételes magyar közjog és közigazgatási jog», — a lehetetlenséggel határos ! Óhajtanok továbbá, hogy az előadandó tárgyak közé felvétessék a magyar magánjog mellett az erdélyi részekben még ma is érvénynyel bíró osztrák polgári magánjog ismertetése, mint az ország azon vidé­kein gyakorlati jelentőséggel bíró tárgy. Végre felvétetni szeretnők meg a hiteltörvények előadását, a végrehajtási törvény ismertetését és mint

Next

/
Thumbnails
Contents