Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1893. október 21.

101 1893 október 23-án. — 55. 56. az e téren kívánatos reformokat helyesen csak azzal lehet megkezdeni, hogy a községnek, mint a közigazgatás alapszervének kezelésére szük séges személyi elem kiképzéséről gondoskodunk. Mert, ha azt akarjuk, hogy hazánk közigazgatása jó legyen, mindenek felett és első sorban akarnunk kell azt is, hogy annak kezelésére hivatásos és minden irányban garantiát nyújtani képes tisztviselőket teremtsünk. Hiszen hazánk jövője jó részben nem attól függ, hogy miképen rendezzük be a közigazgatás szerveit, hanem sokkal inkább attól, hogy kikre bízzuk ezen szervek kezelését. Mert arra való, hivatott személyi elem nélkül a legtökéletesebb szervezet sem válhatik be; a nélkül a legtökéletesebb szervezet is az automata szerkezethez hasonló, mely a modern technika szempontjából kiállja ugyan a kritikát — de hiányzik belőle a lélek! Ha még hozzá veszsziik, hogy ezen kérdés megoldásával nemcsak szoros közigazgatási, hanem általános kulturális és nemzeti érdekek is kapcsolatosak: ugy hiszszük, hogy ez által a kérdés fontosságát — habár nagy vonásokban is — de teljesen igazoltuk. Mi tehát csak örömmel üdvözölhetjük Nagyméltóságod tervezetét, mert abban az előbb érintett felfogásunk igazolását is bírjuk. Örömmel jelentjük ki, hogy azzal általánosságban egyetértünk és csak a részletekre vonatkozólag óhajtjuk itt jelezni tiszteletteljes, de őszinte álláspontunkat. Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Nagyméltóságod, a tervezet szerint, érettségi vizsga, egy évi gyakorlat, egy évi szaktanfolyam, s az ú. n. jegyzői államvizsgában méltóztatott megállapítani a községi jegyző qualificatióját. Mindenek előtt tisztelettel jelezzük, hogy a tervezetnek azon intézkedését, mely szerint a szaktanfolyamra leendő felvétel érettségi vizsgától tetetik függővé, feltétlenül helyeseljük. Az iskolai alapmüveltsegnek ily mértékbeni felemelése teljesen indokolt és szerintünk is ez képezi a reform bázisát. A mi a tervezet többi idevágó rendelkezéseit illeti, első sorban annak a tanfolyam időtartamáról intézkedő 2. §-ához óhajtunk szólni, a, mely szerint ezen időtartam egy évben állapíttatik meg. Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Azt hiszszük, nem ér bennünket a szerénytelenség vádja, ha idevonatkozó véleményünknek bizonyos jelentőséget kérünk tulajdonítani; megvéd az esetleg felmerülhető vád ellen bennünket tanári pályáni működésünk. Eltekintve ugyanis a paeda-