Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1893. október 21.
97 1893 október 23-án. — 55. 56. beható tárgyalás alá vévén, véleményes jelentését a következőkben terjeszti a Főtiszt, egyházkerületi közgyűlés elé: Evek óta foglalkoztatja már a kecskeméti jogakadémia tanári karát, valamint a jogakadémiát fentartó testületeket: a jogakadémiai és általában az autonom felekezeti tanárok nyugdíjügye rendezésének biztos ós egységes alapra fektetésének eszméje. A kecskeméti reformált egyház is, Főtiszteletü egyházkerületünk is többszörösen foglalkoztak e kérdés mikénti megoldásával, de a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátolt volta mindkét részről komoly akadályokat gördítettek eddig az üdvös czél megvalósítása elé. Annál őszintébb örömmel üdvözölhetik tehát a fentartó testületek a nagymelt. vallás- és közokt. miniszter úrnak az országos tanári nyugdíjintézetre vonatkozó fentebb közölt tervvázlatát, mint a melyben a rég ápolt eszme örvendetes megvalósulását s az autonom felekezeti tanárok nyugdíj-ügye kérdésének egységes, biztos alapon leendő megoldását láthatjuk. Nem mulaszthatja el ennélfogva a tanügyi bizottság, hogy a Főtiszteletü egyházkerületnek, mint a kecskeméti jogakadémia egyik fentartó testületének, a tervezett országos nyugdíj-intézetbe leendő belépést a lehető legmelegebben ne ajánlja, annyival is inkább, mivel hova-tovább a Főtiszteletü egyházkerület sem zárkózhatott volna már el az elől, hogy orsz. közokt. szabályzatunk rendelkezéséhez képest saját tanárai részére rendszeres nyugdíj-alapot szervezzen; a mely kötelezettség teljesítése alól, az országos nyugdíj-intézetbe leendő belépés esetén ime felmentve érezheti magát; másrészt pedig a tervvázlat által kívánt hozzájárulási arány is oly csekély, a mely a tanügyi bizottság véleménye szerint anyagi szempontból sem képezhet komoly akadályt a belépesre. A midőn tehát a tanügyi bizottság mély tisztelettel javasolja a Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek, hogy a tervezett országos nyugdíj-intézetbe belépni, illetőleg a belépés iránti készségét határozatilag kimondani méltóztassék; másrészt azon kérelemmel is járul a Főtiszteletü Egyházkerülethez, hogy az országos nyugdíjintézetre vonatkozó törvény megalkotásánál leendő szíves figyelembevétel végett az alább tisztelettel felsorolt javaslatokat kegyeskedjék pártoló felirat utján a nagymélt. közoktatásügyi kormány becses figyelmébe ajánlani. Mindenek előtt bátrak vagyunk ez irányban megjegyezni, hogy A DnnameU. ev. ref. e. ker. jegyzükönjye. '
