Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1892. október 1.

338 1892 október 5-én. — Y. ü. 10. házkerületi közgyűlés határozatában azonban csak az mondatik, «hogy az idézett közgyűlési végzések által megállapított összegre emeli». A közgyűlés határozatának most idézett kitételén fordúl meg már az a kérdés, vajon téves volt-e az, mikor az 1889-ik évi jkönyv 136-ik lapján levő normál költségelőirányzatba, a nagykőrösi tanítóképezdei 27a tanár díjára 3000 frt vétetett fel. Ez azon fordúl meg, hogy mennyi az a megállapított összeg, a mennyire a tanítóképezdei tanárok fizetése felemeltetni határoztatik. Az 1884. évi jk. 87. lap és különösen az 1885. évi jk. 115-ik lapján olvasható egyházkerületi közgyűlési végzés szerint egy tanítóképezdei tanár évi díja 1CXX) frt és lakbérül az évi fizetés 20°/o-ka, azaz "200 frt; tehát összesen 1200 frt. — Ez hát az a megállapított összeg, miről az 1888. évi novemberi v. ü. jk. 46-ik lapján szó van. E végzésnek szem előtt tartása volt kötelessége a számszéknek, mikor az 1889-ik évi jkönyv 136-ik lapján látható normál költség előirányzatot összeállítván, abba a nagykőrösi tanítóképezdei 2'/a tanár fizetésére 3000 frtot írt elő, — melyből a két rendes tanárnak az 1885. évi jkönyv 115. lapján levő végzés szerint 1200—1200 forintjával 2400 frt, a segédtanár részére, kit a nagykőrösi egyházzal közösen fizet, 600 frt esik. A számszék tehát nem hibázott, mikor az 1889. évi normál költség előirányzatba az 1885-ik évi jk. 115-ik lapján levő egyházkerületi végzéshez képest 272 tanár fizetésére 3000 frtot vett fel, mivel az épen most idézett egyházkerületi közgyűlési végzés szerint megállapított összegen felül menő fizetés-emelésre feljogosítva nem volt, — így Dezső Gyula úr panasza nézetünk szerint alappal nem bír. A további kérdés az, hogy az 1889-iki költség-előirányzat által, Dezső Gyula úr fizetése szenvedett-e csonkulást? Erre véleményünk az, hogy nem szenvedett, sőt e költség-előirányzat szerint 50 frttal emelkedik fizetése. — Nevezett tanár úrnak ugyanis 1887-ig az egyházkerülettől volt 500 frt; az 1887/88-ik iskolai évtől kezdve 550 frt; 1889 január 1-sőtől kezdve 600 frt, mi egy rendes tanár évi összes fizetésének épen fele ; minél többre az egyházkerület magát egy közösen fizetett tanár díjazásánál nem kötelezhette, s ha többet adni óhajtott, azt határozottan ki kellett volna jelentenie, a mit azonban nem tett. Dezső Gyula úr panasza akkor volna jogos, ha, a mikor a rendes tanárok fizetése emeltetett, akkor az övé nem emeltetett vagy épen