Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1892. október 1.
172 1892 október 4-én. — 49. 50. E feladatra Lukácsi Sándor, jelesen végzett theologust szemeltem ki, a ki abban eljárva, igen alapos és tanulságos jelentését benyújtotta. Bár a nyári idő nem a legalkalmasabb az összeírásra, mert a nép egy része künn a szállásokon s a legsürgősebb munkában van, küldöttem végig járva a nevezetesb városokat s nagyközségeket, azokban statisztikailag 277 reform, lelket állapított meg névszerint — a kiket személyesen megtalált — összeírt 120-at s tiszta jellemző képet rajzolt állapotaikról. Ó-Becsén az egyház-szervezkedést úgy találta, hogy az evangélikusok, kik 130-an vannak s a Tisza túlsó partján levő Török Becséhez affiliálták magokat, tényleg kiléptek a tervezett unióból, a közös tulajdont képező imaházon (2400 frt érték) s az azt terhelő 800 frt adósságon megosztoztak a csak 50 lelket számláló reformátusokkal úgy, hogy a tulajdon Vs-a és az adósság V4-e legyen a reformátusoké; de az imaházat egyelőre ők is használhatják — a mi, el kell ismerni, igen méltányos testvéries osztály. Ámde az 50 ref. lélek maga sem imaházat szervezni, vagy csak bérleni is, sem lelkészt tartani vagy csak fizetni nem képes. Földrajzilag sem alkalmas, mint a tervezett missiói területnek egészen szélén fekvő pont; egyetlen előnye, hogy a feketehegyi egyházhoz legközelebb esik s ha innen kell administrálni a missiói területet, Ó-Becse a legkönnyebb érintkezési pont, ellenben Zenta, a terület középpontján s a többiekkel vasúti összeköttetésben, a mellett a legnagyobb (25.000 1.) s legmagyarabb város; járási központ; járásbíróság székhelye; gymnasium. S itt vannak a református hívek a legnagyobb számmal és a legnagyobb értelmiséggel. Ily állásában a dolognak: bátran kimondhatom, hogy a szóban forgó bácsmegyei missió, önállóan csak Zenta-központtal lehetséges, ott körlelkészséget alapítva, mely folytonos működésben s mozgásban — a szétszórt híveket mind fölkeresve, összegyűjtve, összetartva, életet teremtsen ott, a hol az eddig nem volt. Egy ily körlelkészség javadalmazására egyelőre is legalább 500 frt évi javadalmazás szükséges, s azt állandóan kellene fentartani akkor is, ha majd a hívek hozzájárulása meg lesz nyerve, mert anyagi gondoktól mentté csak akkor s csak ezáltal válnék ez állomás. — Kevesebb áldozattal volna a czél — nem elérhető, de némileg megközelíthető, a feketehegyi lelkésznek egy káplán adásával, — talán 300 frt évi javadalmazással, — hogy részint ez legyen utazó-lelkész, részint otthon szolgáljon, mikor