Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1892. október 1.
170 1892 október 4-én. — 49. 50. nyezetben — élő s ezerekre menő híveink számára gyűjtő .pontúi és összetartó kapocsúl missiói vagy körlelkészi állomást terveztem vala, ez a pontja csak most, hét év múlva érhetett a valósulás küszöbéhez, midőn a f. évi egyetemes konvent az ercsii missió szervezésére, egyelőre ez évre, egyszermindenkori czímmel, de jövőre előjegyzéssel, a közalapból 200 frt segélyt bocsátott rendelkezésemre. A valósítást mindeddig két körülmény késleltette. Előbb az ercsii helyettes lelkész, Liptai Imre hosszas és reménytelen betegsége, majd bekövetkezett halála. Másik az előkészületek e miatti elmaradása s jelesen a vértesaljai egyházmegyének, mely Ercsinek Baracskától önállósítása s missiói központtá tétele iránti határozatát épen a konventi segélytől tette függővé, csak e segély megnyerése után meghozhatott határozatának s intézkedésének csak a f. é. augusztus végén történt bekövetkezése. Most már az egyházmegye kimondotta, hogy Ercsi önálló és állandó missiói központtá szervezendő, melyhez az ercsii uradalom pusztáin kiviil Rácz-Keresztúr, Érd, összes pusztáival csatolandó. Feladata lesz a missiói lelkésznek: 1. Magában Ercsiben, mint eddig, rendes istentiszteletet, lelki gondot gyakorolni, a még most községi jellegű, de erősen r. kath. irányzatú iskolákban a hitoktatást végezni, mert itt 1000-en felül van a lélekszám, kik (bár legnagyobb részint szegény kisiparos, napszámos és cselednép) egyházukat s lelkészüket szerényen fentarthatják. 2. Keresztúron nemcsak iskolát tanítani, hanem missiói leányegyházat is alakítani s imaházat vagy bérletben, vagy az ottani birtokosok segítségével állandósítani. 3. Hasonlókép, ha kisebb mérvben, eljárni Érden is, hol szintén számíthatunk az ottani s pusztai birtokos urak segélyére. Végre 4., a pusztákon levő, számszerint 5 iskolában felváltva vallási oktatást adni s a felnőttek számára is lehetőleg vallásos összejöveteleket, isteni tiszteleteket szervezni. Nagy és fáradságos feladatok s valósításukra az állandó missiói segélynek 200-ról 300 frtra emelését kell a konventtől sürgetőleg kérnünk. Magokról az ercsii egyházi és iskolai állapotokról, melyek sokkép ellenségesek s a missiói lelkésztől ép oly szilárdságot mint éber vigyázatot, de egyszersmind eszélyt és mérsékletet igényelnek, ezúttal nem szólok, csak annyit említek meg, hogy e feladatra J. György Ferencz urat választottam ki, kit előde betegsége alatt még f. é. februárban rendeltem oda, ki e feladatra előttem alkalmasnak látszik s kit mint