Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1892. október 1.
1892 október 4-én. — 45. 165 italában a szegény telepített nép nagyon nehezen bírja egyházát fentartani. Kincstári területen van, melynek árát törleszteniük kell. Iskolát fentartani, párbért fizetni, egyházi épületet rendben tartani, mint iskolafentartó a tanítói nyugdíjintézetre az államnak 12 forintot fizetni évenként, egy s más rendes szükséget fedezni — s most a temetőkerítés rendkívüli költségét: nem bírják. Bármi csekély — ha csak 50 frt évi segély, nagyon jól fogna nekik esni. Magok is tesznek a mit tehetnek. Közelebbről Bodnár Imre, nemrég odatelepült kőműves, igen •csinos s kevés költségbe kerülő szószéket emelt az imaházban. Presbyteri gyűlést négyszer tartottak a múlt évben. Különösebb határozni valóik nincsenek s a presbyteri gyűlések inkább egyházközségi gyűléseknek mondhatók, mert a gyülekezet férfiai mind megjelennek, hogy a párbérkivetésről, a hátralék behajtása iránti intézkedésről s átalában teendőik- és kötelességeikről, közvetlen értesülést nyerjenek. A missiói terület több pontjain a lelkész kötelessége szerint többször megjelent ez évben is. Titelen volt ötször; a három nagy ünnep másodnapjaín rendesen itt szokta az istentiszteletet és úrvacsoraosztást végezni. Itt a hívek száma 62 — s mivel feles számmal vannak a németek, mindkét nyelven kell istentiszteletet, legalább beszédet tartani, bár igyekszik őket mindinkább szoktatni a magyarhoz. Legközelebb pünkösdkor egy zsidó leányt keresztelt, kit aztán konfirmált is s később egy református legénynyel meg is esketett. Az elmúlt évben itt három párt esketett. Zsablyán volt négyszer. Előbb magánháznál tartották az istentiszteletet, de ez nehézséggel s kellemetlenséggel is járt. E miatt — a szintén kevés 3zámií, de imaházzal bíró — lutheránusokkal egyességre léptek, hogy esetről-esetre 1 frt 20 kr. fizetés mellett átengedik imaházukat a ref. istenitisztelet tartására. Lélekszámuk itt 29. Felső- és Alsó-Kovilon volt kétszer; de a 19 lélekszámból álló gyülekezet nem sokat gondolt vele s mindig csalogatni kell, hogy összejöjjenek egynehán}'an. Gcirdinovczén, a faluban nincsenek híveink, csak a pusztákon vannak, Cservenkáról ideszármazott németek, összesen 17 lélek; kik a lelkészt mindig szívesen látják s a hozzájok csatlakozott 14 szivaczi buzgó lutheránus atyafival együtt tartanak istentiszteletet s vesznek úrvacsorát. Kovil-Szentiványon van 37 lélek, ezek már a mi missiónk felál-