Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

264 1895 ápril 23-án. — e. b. i. t. 1. családból, összesen 25 tagból álló híveknek más egyház kötelékébe való belépési szándéka a lelkésznél hivatalosan bejelentetett: nem kellő tapintattal és pásztori buzgósággal teljesítette hivatását. De egyébként is — éppen az általa sajátkezűleg írott, és kívánatára a bírósági ülésen felolvasott felebbezési indokaiban tények és kifejezések által, — minő az, hogy a panaszlottak nagy részét, mivel templomba nem járnak, látásból is alig ismeri; — s minő továbbá az. hogy ellenfeleit újabban is mélyen sértő durva kifejezésekkel illeti, — kétségtelenné teszi s meggyőződéssé érleli e bíróságban azon tényt, hogy elhanyagolja a c-ura pastoralis követelményeit, & hogy kellő önuralmat és mérsékletet még a hatósága előtt folyamatban lévő ügyében sem képes tanúsítani. Mindezeket kellőleg mérlegelve, úgy találta e biróság,. hogy mivel a beigazolt halmozott vádak nem csupán az egyh. törv. 301. §. 10., — hanem még ennek 3-dik pontjába is ütköző fegyelmi vétségek tényálladékát megállapítják; mindannak daczára, hogy a Nagy József és Bütös József ellenében fennálló egyházi tartozások jelzálogilag általa eszközölt bekebleztetésére vonatkozó eljárását az egyh. törv. 301. §. 8-dik pontjában meghatározott, és más természetű cselekményekre provideáló hivatali hatalommal való visszaélésnek nem tekinthette, s ennek vádja alól a panaszlottat fel is mentette; s mindannak daczára, hogy a káromkodásokra vonatkozó panasz bizonyítatlannak találtatott: az alsófokú bírósági Ítéletben kiszabott elsőfokú büntetés túl enyhén alkalmaztatott, s a jelen Ítélet rendelkező részében megállapított harmadfokú büntetést találta arányban állónak a cselekmények fegyelmi úton való megtorlása tekintetében. Panaszlottnak az összes eljárási költségben történt elmarasztaltatása a vétkesség megállapításának jogszerű és törvényes folyománya.