Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.
1895. szeptember 21.
JS95 szeptember 26-án. —94. 171 gyakorlására nincs érzéke. De ez a vád alaptalan, mert hiszen Kálvin Genfben egész sorozatát teremtette meg a könyörülő szeretetet gyakorló intézményeknek. Az igaz, hogy mi magyar kálvinisták eddig igen keveset tettünk ezen a téren, de annak nem szeretetlenségünk volt az oka, hanem szegénységünk s az a sok külső baj, melylyel meg kellett küzdenünk. Most azonban e külső bajok már elmultak s valóban hozzá kell látnunk a munkához. E munkában első helyen áll: gondoskodni a lelkészi árvák felneveléséről. Ebben pedig nemcsak az általános vagy a keresztyéni humanitásnak kell bennünket vezetnie, hanem annak a nagyfontosságú egyházi érdeknek is, mely abban rejlik, hogy a jövendő papjait így nevelhetjük igazán, szemünk előtt s kezeink alatt. Erdélyben az már megvalósíttatott. Erdély nagytehetségű s szerető szívvel biró püspöke Szász Domokos már kidolgozta ennek egész tervezetét s igen üdvös volna, ha a már kijelölt úton mi is megindulnánk s tudnánk gondoskodni a mi hitünknek cselédeiről. Indítványozza, hogy mondja ki az értekezlet egy ilyen szeretetház felállításának szükségét. A lelkesedéssel fogadott, s tanulságos előadások, Szász Károly püspök úr indítványára kifognak nyomatni s az értekezleti naplóval együtt az egyházakhoz megküldetnek. A három előadás ezután eszmecsere tárgyává tétetvén, Komáromy Lajos úr felolvasásához hozzászóltak Lévay Lajos, Hegedűs István, Szász Károly és Papp Károly s mindnyájan igen megszívlelendőknek nyilvánították a felolvasó által hangoztatott teendőket. Mivel azonban felolvasó által konkrét indítvány nem tétetett, az értekezlet sem hozott konkrét határozatot. Szabó Aladár felolvasásának konkrét indítványa, hogy mondja ki az értekezlet az utazó missiói lelkészségek szervezésének szükségességét — került ezután eszmecsere alá. Lévay Lajos, Hegedűs István, Papp Károly és Tóth Sándor felszólalásai után azonban az értekezlet még korainak találván a dolgot, annak gyakorlatba vételét ezúttal nem határozta el. Petri Elek indítványára nézve Lévay Lajos azt javasolja, hogy mivel ez az ügy még financzirozva s részleteiben kidolgozva nincs, tegye azt át az értekezlet a választmányhoz azzal, hogy érlelje azt s a jövő értekezletre terjeszsze elő konkrét javaslatát. Az értekezlet ezt elfogadván, az indítvány a választmányhoz tétetik át.