Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

170 1895 szeptember 26-án. — 94. A választmány azonban, bogy a mozgalmakat még erösebbekké tegye, f. évi májns hóban egy felhivó szózatot intézett az esperes urak utján az egyházmegyékhez, egyes lelkészekhez s a középiskolák igazgatóságaihoz, kérve, hogy az egyházmegyei értekezleteket szervezni s az egyházépítő mozgalmakat támogatni szíveskedjenek. A felhívás hatott is, mert a nyolcz egyházmegye közül ötben részint rendszeresítették az értekezleteket, részint pedig a szervezés stádiumáig vezették. Igv Alsó-Baranyában az alapszabályok kidolgoztattak s az értekezletek lelkészi körönként szerveztettek. Felső-baranya az értekezletek szervezésének szükségét kimondotta s ilyen értekezletek az okor-vidéki lelkészi körben már tartattak is. Hasonlókép kimondotta az értekezletek szervezésének szükségességét a solti egyházmegye s míg Vértesalján a már régebben tartott lelkészi értekezletek egyházi értekezletekké formáltattak s egy ilyen értekezletet már meg is tartottak. Külső-Somogyban még nem szerveztetett ugyan, de több lelkész egy jegyzőkönyv hitelesítés alkalmával összejővén, ilyen értekezlet félét tartott s a jelen voltak kötelezték magokat az ismétlő iskolások-tanítására s kimondták, hogy a hol csak lehet, énekkarokat kell szervezni, a melyek mintegy alapul szolgáljanak az ifjúsági egyesületeknek. De nemcsak az egyházmegyei jegyzőkönyvek tanúskodnak a megindult mozgalmakról, hanem egyes magán levelek s az Egyházi lapban közölt értesítések is, melyek mind azt bizonyítják, hogy már megmozdultunk s tenni akarunk valamit. Az értekezlet örömmel veszi tudomásul a jelentést. 4. Elnök úr felkérésére Komáromy Lajos prseparandiai tanár tartotta meg ezután mélyreható s tanulságos felolvasását. «Az ifjúság vallásos nevelése s különösen a vallástanítás »> czím alatt, — a mely felolvasás e füzet további részében olvasható. Majd 5. Szabó Aladár theol. tanár olvasott fel «A missiói utazó lelkészség felállításáról'), — melv felolvasás szintén kinyomatva, a füzet további részében található. 6. Ezután Petri Elek előadása következett a «Lelkészi árvák részére felállítandó szeretetház »-ról. Előadó szerint a keresztyénség igazi Isteni ereje a könyörülő szeretetben nyilvánul. A mi kálvinista egyházunkban is ennek az erőnek kell nyilatkoznia. Az igaz, hogy felhozták épen a mi egyházunk ellen, hogy Kálvin rideg szellemét örökölve, épen a szeretetben nem munkás s a könyörülő szeretet