Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

J 1895 szeptember 25-én. — 45. 113 3. Szakíttassék ki a theol. tanárok penziójának alapja, szintén fond perdu alakjában, 560 frttal számítva; 4. A mi e három tételen túl fenmarad, az adassék át a kilépő kollegáknak, hogy oszszák fel magok közt, a mint nekik tetszik. E javaslatot a mult évi egyh. ker. gyűlésen ft. püspök úr tette, s mi elfogadtuk; és bár azóta a helyzet sokat változott, mert mind a theologiai, mind a többi tanárok, mind az árvák száma megapadt és a segélyezettek is idősebbek lettek, tehát a fond perdujök kisebb összeget vesz igénybe; ellenben a tőkevagyon háromezer frttal szaporodott, a mely körülmények mind a kilépők javára szolgálnak: azért mi, ha a kerület ezt a megoldást fogadja el, ha már egyszer hozzájárultunk, püspök úr indítványa iránt való tiszteletből most is meg fogunk benne nyugodni. Ezen esetben természetesen pontos szakértői számítások lesznek eszközlendők mindenik tételre nézve, a feloszlás napjához viszonyítva. E mellett javaslatba hozzuk még a következő megoldást: Az alapítványok és a meglevő özvegyek fond perdujének kiszakítása után fenmaradó összegből alapíttassék minden egyleti tag részére egyenlő összegű penzió, még pedig a kilépők részére az állami nyugdíj-intézetnél, a theol. tanárok részére az egyházkerületnél, de ez utóbbi csak fond perdu alakjában. Ha több telik ki 560 írtnál, hát több, ha kevesebb, kevesebb; de mindenkinek egyformán. Ez a megoldás az osztó igazságon alapszik; ellenben a kilépő kollegáknak abban a kívánságában, hogy nekik alapítson a gyámegylet 1200 írttól 2000 frtig terjedő penziókat, de a theol. tanároknak csak öt-ötszáz frtot: nemcsak alapszabályszerű igazság nincs, de még a közönséges osztó igazság és méltányosság sincs meg. Ez az ő kívánságuk nemcsak azért nem állhat meg, mert nem telik ki a pénzből, hanem ha kitelnék is, akkor sem állhatna meg egy olyan egyenlőtlen osztály. Tehát: a közös vagyonból egyenlő összegű penzió alapíttassék minden egyleti tagnak, annyi, a mennyi a pénzből kitelik; a ki pedig ennél több penzióhoz akar jutni, az ezt a többet alapítsa meg magának a saját zsebéből, ne a közös vagyonból. Ezeknek előterjesztése után mély tisztelettel maradunk, Budapesten, 1895. szeptember 20-án. A Ft. Theol. Választmánynak alázatos szolgái a tl eol. akadémia taiiári 1-ara s különösen annak igazgatója, Szőts Farkas. A Dunamell. ev. ref. e. ker. jegyzökönyve. 8