Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

64 78.95 szeptember 23-án. — 35. A közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadva, a jogakadémiai szervezeti és rendtartási szabályok tárgyalását a jövö gyűlés napirendjére tűzi ki. 35. Olvastatott a tanügyi bizottságnak a kecskeméti jogakadémia tanári kara által a budapesti theologiai konviktust járulékok követelése tárgyában a főtiszt, egyházkerületi közgyűléshez intézett felterjesztésre vonatkozó jelentése, a mely felterjesztés szerint a jogakadémia tanári testülete, — a Főtiszt, egyházkerületi közgyűlés 1894. évi október 30-án v. ü. 8. III. cz. alatt hozott határozata alapján 1895. évi juniiis hó 29-én 1005. sz. a. kelt püspöki intézvénynyel szemben, mely arra hívja fel a jogakadémia igazgató-tanácsát, hogy a tanári kar tagjait theologiai konviktusi járulékaik befizetésére szigorúan utasítsa, mivel ellenkező esetben ellenök a zsinati törvény 301. §-ának 2. és 4. pontjai alapján a fegyelmi eljárás meg fog indíttatni,—részletesen és kimerítően megokolt azon felfogásának ád kifejezést, hogy e járulékok fizetésével a jogakadémia tanárai, egyházi törvényeink rendelkezései értelmében terhelhetők nem volnának; de még ha e járulékok kivetésének és követelésének törvényszerűsége minden kétségen fölül állana is, a tanári kar tagjai ellen akkor sem fegyelmi, hanem mint késedelmes, illetőleg adójuk fizetésével hátralékos egyháztagok ellen, csupán közigazgatási végrehajtási eljárás lenne indítható. Ezen érvelés alapján a jogakadémia tanári kara arra kéri a Főtiszt, egyházkerületi közgyűlést, — a mely kérelmet a jogakadémia igazgató-tanácsa is támogatja, — hogy a kar tagjait eme járulékok fizetése alól a múltra nézve felmenteni s ellenökben minden további eljárás megindítását abbanhagyni méltóztassék. Annyival inkább kéri erre a tanári kar a Főtiszt, közgyűlést, mivelhogy a jogakadémiát fentartó testületek között fenforgó szerződés értelmében Kecskemét város közönsége az általa fentartott 5 jogakadémiai tanszékre valláskülönbség nélkül van jogosítva választani a rendes tanárokat, s ennélfogva a nem reformált vallású jogtanárokra, bár a legtörvényesebb alapon is, bármily