Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1895. szeptember 21.

22 1895 szeptember 21-én. — 13. kérdéseket, az alsó-baranyaiban a mohácsi egyházban felmerült viszályt a lelkészszel és gyülekezet között, melynek lefolyását az esperesi jelentés részletesen előadja s mely végre is az egyháznak helyettes lelkészszel ellátásával fejeztetett be; továbbá némely egyházakban, többek közt legnagyobb mértékben Seregélyesen fenyegetőleg mutatkozó tömeges áttéréseket, az egyházból kilépéseket; ámbár a tömeges kilépések rendszeresen még nem mutatkoznak, de a felekezetnélküliség még törvénynyel megengedve nincs s azért ez irányban nagyobb mozgalmak még nem is voltak várhatók; de valószínű, hogy ez is rövid időn törvény lesz; s akkor kerítéseinket kétszeres vigyázattal s eszélyes és szeretetteljes eljárással kellend őriznünk s a kerítés alatt ólálkodó farkasoktól védenünk. Vigyázzatok és imádkozzatok, mondja nekünk is a Gecsemánéban virrasztó Jézusunk. De talán e fenyegető veszély ellen, a vigyázás és imádkozás mellett vagy inkább — e jézusi szent szavak alatt épen a bölcs intézkedéseket értve — ilyenekkel kell annak ellenállnunk. Ilyennek találom — s örömmel üdvözlöm itt a felső-baranyai egyházmegyének (hol ez a veszély a sok apró és szegény egyházakban a legfenyegetőbb), már nemcsak elvileg kimondott, hanem tényleg megindított intézkedését a kis- és egymáshoz közelfekvő anyaegyházak társítása iránt. A társítás szabályzata ki van dolgozva, terve (a társítandó egyházak kijelölésével) el van készítve, az egyházmegyei közgyűlésnek bemutatva, annak jegyzőkönyvéhez csatoltan közrebocsátva: még annak letárgyalása, elfogadása és életbeléptetése van hátra. Ez utóbbi, természetesen nem történhetik meg egyszerre, csak fokozatosan — egyik vagy másik társítandó egyház megüresedése esetén; s egy papi nemzedék újjal leendő kicserélődésének hosszabb idő tartama alatt. Akkor a felsőbaranyai egyházmegyének a mai 65 helyett 35 anyaegyháza lesz, a mi a lelkészek javadalmát, az adófizetők csekélyebb terheltetése mellett is emelni, a lelkészek hivatalát ugyan terhesebbé, de az egyházak fennállását könnyebbé s az egyházi életet és a közigazgatást elevenebbé fogja tenni. Óhajtandó, hogy ez átalakítási folyamat mielőbb megindítva, kezdje megteremni üdvös gyümölcseit.