Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1892-1895.

1894. október 27.

345 Függelék III. a tárgy megnevezése után az elnök felhívja a bíróság tagjait a tekintetben való nyilatkozásra, hogy tudomásuk szerint nem forog-e fenn valamelyikük ellen az egyházi törvény 310. §-ában felsorolt hivatalból figyelembe veendő érdekeltségi eset. Ez után, a mennyiben szóbeli tárgyalásnak van helye, a felek, illetőleg képviselőik hivandók fel, az iránt való nyilatkozásra, hogy a bíróság valamelyik tagja ellen van-e érdekeltségi kifogásuk és mi czímen? Az egyh. törv. 310. §. e) pontja alapján későbben emelt érdekeltségi kifogás figyelembe nem vehető. A felebbviteli bírósághoz az érdekeltségi kifogás az ülés kezdetéig írásban nyújtandó be. 18. §. A felmerült érdekeltségi kérdés, illetőleg kifogás felett a bíróság zárt ülésben szótöbbséggel dönt. A szavazásban azon biró, ki ellen érdekeltségi kifogás merült fel. részt nem vehet. Ha ezen bírósági tagon kí ml nem volna annyi tag jelen, a mennyi az egyházi törv. 283. és 288. §-ai ertelmében a határozathozatalra szükséges, akkor az érdekeltségi kérdés felett az elnökség dönt. A határozat nyilt ülésben hirdetendő ki. 19. §, A felmerült érdekeltségi kérdés elintézése előtt a bíróság szabályszerüleg megalakultnak ki nem jelenthető. 20. §. A mennyiben hivatalból észlelendő érdekeltség esete a tárgyalás vagy a tanácskozás folyama alatt merülne fel, a tárgyalás vagy tanácskozás azonnal felfüggesztendő s az elnök, esetleg a felek észreveteleinek meghallgatása után, az érdekeltségi kérdést bocsátja eldöntés alá. Ha ily esetben valamely biró érdekeltnek mondatnék ki, a tárgyalás, illetőleg tanácskozás nélküle folytatandó, ha t. i. kivüle a tárgyalás megnyitásától kezdve határozatképes számban voltak jelen bírói tagok; ellenkező esetben a tárgyalás, illetőleg tanácskozás felfüggesztendő s az elnökség, a mennyiben lehetséges, a bíróságot más érdektelen taggal kiegészítve, a tárgyalást újból elejétől kezdi; a menynyiben pedig a bíróság ily kiegészítése nyomban eszközölhető nem volna, újabb tárgyalási határnap kitűzéséről gondoskodik. 21. §. Ha a bú-óság annyi tagja ellen állapíttatik meg érdekelte ség, hogy az határozatképes számban meg nem alakítható, úgy az egyh. törv. 316. §-a értelmében biróküldésnek van helye. 22. §. A felek (panaszló és panaszlott), a mennyiben biróküldést