Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1891. szeptember 26.

83 1891 szeptember 26-án. — 25. 26. 27. hozható kapcsolatba a lelkészválasztási törvénynyel s Kecskemét egyenesen azt kívánja, hogy ez «Függelék» czimet nyerjen s benne a 238. §. szabatosabban formuláztassék. Alsó-Baranya a lelkészi év kezdetéül okt. l-jét kivánja megállapíttatni s szerencsétlen intézkedésnek tartja a lelkészi évnek félévekre való osztását és csak a püspök által betöltött állásra nézve engedne kivételt és óhajtana erre nézve egy új §-t, melyben kimondatnék, «hogy a püspökné és esetleg családja, ha az állás ismét püspökkel töltetik be, a szolgálati év végén tartozik a parochiát elhagyni s a kegyév helyett a közalapból vagy államsegély-pénztárából adandó 3U rész fizetéssel tartozik megelégedni.)) Felsö-Baranya a kegyeleti évre vonatkozólag, míg az egyetemes lelkészi özvegy-árva gyámintézet fel nem állíttatik, azt óhajtja, hogy ezek iránt a kerületek intézkedjenek. Az intercalaris jövedelmeket az ehmegyei gyámpénztárakba befolyóknak kívánják: Felső-Baranya, Külsó-Somoyy és Vértesalja. A többi nem szól e tárgyról. Szeptember 30-diki ülés. 39. Az elnökség az ülést megnyitván a mai napra jegyzokönyvhitelesitó' bizottsági tagokká Sipos Pál esperes és Karap Ferencz t. birót nevezte ki. 40. Olvastatott a törvényjavaslat negyedik része az egyházi adóról. (240—259. §.) A kecskeméti, k.-somogyi és vértesaljai egyházmegyéknek semmi észrevételük sem volt ezen rész ellen. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegye az egyháztagoknak osztályokba való sorozását úgy az egyházi adó, mint a közalap-járulék kivetésénél határozottan rosszalja, mint a mely intézkedés által a gyülekezet békéje feldulatik és kivált a lelkész és gyülekezete közti jó viszony megzavartatik, azért ezt mellőzendőnek, hanem helyette a következő intézkedést vélné teendőnek: Az 1892. 6*