Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1890. október 25.

1890. október 25-én. — 6. hogv a miatt a kérdés máig sem vesztette el élét, sót azóta még jobban kiélesedett s befejezettnek és — a közmegnyugvásig megoldottnak ma sem tekinthető. Azért talán megengedtetik nekem, e kérdésnek, mely minket, sőt az egész országot nyugtalanítja, némi megvilágítása. Az 1868. LIII. t. cz. 12. §-a félreérthetetlenül és elmagyarázhatatlanul rendelkezik a vegyes házasságokból született gyermekek vallásáról. E törvény — s annak nem csak a szobán levő levő 12. \-a, hanem az eges? törvény — egv századokig tartott keserű harcznak a befejezése ; egv békekötés, melynek első praelimináréí a bécsi és linczi békék s az 1790—91. XXVI. törvény czikk voltak. A hosszú és keserű harczot, melyben annyi testvér-vér folyt, annyi család ketté szakadt, könnyelműen — nem mondom rosszakaratűlag, — újra fölidézni, még abban az alakban is, hogv a meglevő törvények újra kérdésbe vonassanak s jelesen az 1868-iki törvény és annak szóban forgó §-a törvénvhozásilag eltörültessék vagy módosíttassék — s azzal a gyászos emlékű vallásháborúkban kifáradt keresztyén felekezetek közé ismét a visszavonás s annvi békés családi tűzhelyre a lelki kétely és nyugtalanság üszke dobassék, hogy az egyszer kivívott béke megint fölzavartassék : megbocsáthatatlan bűnnek tartanám. De ma nem törvényhozásról, hanem a meglevő s azért tiszteletet és engedelmességet parancsoló törvénynek a végrehajtásáról van szó. Nem természetes-e tehát, ha mi — kik a törvényeket megtanultuk tisztelni akkor is, mikor azok nekünk nem kedveznek — egy huszonkét év óta éxvénvben álló, de a kellő sanctio nélkül szűkölködő törvénynek csak végrehajtását kívántuk s kívánjuk, midőn a törvényesség s méltányosság érzetétől áthatott miniszter annak végrehajtását nemcsak rendeli, de annak némi sanctiot igyekszik adni: mi e lépést elismeréssel fogadjuk. Pedig nekünk is lehetett volna kifogást tennünk a miniszteri rendelet némely intézkedései ellen. Hogy szükség esetén a nem illetékes lelkész is keresztelhessen, azt keresztyén gondolkodású és érzületű ember nem vonhatja