Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.
1886. október 13. - 1886. november 4. - 1887. június 4.
2o 1887. junius 4-én. — 6. és 31 hold föld mihez ha sok helyt a természetbeli adakozásokat — miknek értéke kitéve nincs — általam sem számíttatott, hozzá veszszük, bátran mondhatjuk: ismét 210,000 forint értékgyarapodás egy év alatt! De ez anyagi értékben való gyarapodásnál többre becsülöm azon erkölcsi értéket, mely annak a tudatában van, hogy van még bennünk, sőt évről-évre fokozódik az áldozatra való készség is, képesség is, hogy fenbirjuk és akarjuk is tartani egyházunkat magunk erején; de hogv e részben, jótékony szellemű hitsorsosainkon kívül a fejedelem és az állam támogatására is számíthatunk. Ha szellemi értékünk számlája itt-ott csökkenést is nem mutatna! A jelen évet ugyan, egy pár nagy veszteségen kivül e részben is — aránylag a kedvezőbbek közé sorozhatjuk. De elvesztettük Dobos Jánost, egyházkerületünk egyik nesztorát, korban, bölcseségben, ékesen szólásban, egykori aranytollú főjegyzőjét, tanácskozásaink mindenkori fúszerezőjét, a lángelméjú és nagytudományú papot, a szabadegyház és protestáns öntudat hatalmas apostolát, ki tél századon túl hirdette a szószéken, a tanácsteremben és az irodalomban az igazi protestáns elveket s költői — mondhatjuk látnoki — lélekkel, egy új János látásaiban szólt a szívhez és a képzelethez egyaránt. Véghagyományát egyházi beszédei négy kötetes szemelvényében, derék fia által sajtó alá rendezve, adta egvházának; e becses gyűjteményben, melyben — mint a bibliai jó gazda vesz elő gazdag tárházából ót és újat, sajátot és idegent, de átsajátítva ez utóbbit is, gazdag szelleme, erős egyénisége s égő szíve izzó kohában.... A czeglédi egyház nyitott neki utolsó munkakört s adott pihenő helyet agg napjaiban, örök pihenőt sírkertjében; ott kegyelet őrzi emlékét, mindnyájunk kegyelete: bár lehetetlen — épen ma, épen ez órában, mikor Czegléden papi széke betöltetik — elnyomni fájdalmas megütközésemet a fölött, hogy fia elől még a lehetőség is elzáratott, hogy utóda lehessen. Doboson kivül lelkészi karunk egy másik nesztora, Újlaki István gerjeni — s még egy, Megvercsi Gábor kapolyi