Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1887-1891.

1887. október 19. - 1888. május 26.

1888. május 28-án. — 12. 25 születés, a természet rendje szerint, nem történik fájdalom nélkül. De reméljük, hogy ha az egylet megkezdi működését s az üdvösnek bizonyul, a még fennforgó differencziák is el fognak simulni. A szeretet lelke — csak meg legyen —mindent kiegvenlíthet; mint irva van, hogy a szeretet mindent eltűr, mindent elfede^, nem gondot gonoszt és mindent megbocsát. De a szeretet olykor gyászt is kénytelen ölteni, midőn eltávozott kedveseire gondol. A halál, a természet rende szerint, ez évben sem kimélte meg sorainkat; s nekünk kötelességünk is, enyhületünkre is szolgál, egy perczig megállani csak imént elhantolt sírjaik fölött s áldással kisérni elszálló szellemüket. Nem csupán a betűrend szerint, de szívem ösztönéből is első, helyen említem az egy év óta közülünk elköltözőitek közül Acs Gedeon csúzai lelkészt, egy ideig egyházk. tanácsbiránkat, az egyetlen magyar református papot tudtomra, ki négy világrészben hirdette hazánk nyelvén itthoniaknak, kivándoroltaknak és bujdosóknak a Krisztus evangeliomát. Tudományánál, olvasottságánál, világlátottságánál csak kedvessége volt nagyobb, csak szíve nemesebb és tisztább, csak jelleme kiíogástalanabb: s mindezeket csak szerénysége és igénytelensége multa felül. Egyházk. tanácsbirói állását letette; esperessé választatása elől ismételve kitért; nem közönyösségből, vagy ügyszeretet s szolgálatkészség hiányából; sőt szívesen szolgált mindeneknek, tanácsát, segedelmét, közreműködését, sem egyesektől, sem a közügytől meg nem vonta; csak szerepelni nem akart s inkább akart szolgálni, mint kormányozni. — Idősb Varjas Gábor, miszlai lelkész "— egyházkerületünk, talán egész ref. egyházunk legidősebbje, élete 93. évében hunyta le szemét. Mikor tavaly a somogyi egyházmegyét látogattam, a 92. éves agg, lakása lépcsején oly kedvesen, élénken, olv csinosan kigondolt s kedélyesen előadott beszéddel üdvözölt, aztán az ebédnél oly felköszöntést mondott, arczképére, melvlyel hasonló, ajándékomat viszonzá, csöppet sem reszkető kézzel oly szépen írta fel pár ajánló sorát — hogy egyik bámulásból a másikba estem.