Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1885. június 6. 8.

bukjunk. Kiindulási pontunk más, mint a keresztyén vallás és erkölcs, soha sem lehet. És e téren mindig- jó akarattal fogja felénk nyújtani segédkező kezét a magyar állam és annak alkotmányos kormánya, bár kikből álljon is az. Kiskorúságra vallana, ha azt bizalmatlankodva visszautasítanék, de sőt ragadjuk meg, mint a melyet bizonyos esetekben és mérvben igénybe venni teljes jogunk van. Szabad legyen ismételnem, mint más alkalommal is hangsúlyoztam, hogy átalában óvakodjunk a napi politika kérdéseit egyházi ügyeink intézetébe átvinni. Ha amazokra nézve nézeteink eltérők volnának is: az egyházban kell, hogy egyek legyünk, ha nem akarjuk egyházunk tekintélyét, erélyét és tevékenységét megbénítani. És különösen nagy súlyt kell, hogy fektessek arra, hogy az egyház felsőbb hatósága iránt való tisztelet és engedelmesség éppen az egyház kebelében megőriztessék. Egyházszervezetünknél fogva közvetve mindannyian részesei vagyunk úgy az egyházi törvényhozásnak, mint a legfelsőbb egyházi hatóságnak, tegyünk meg mindent ott, hogy nézetünknek érvényt szerezhessünk, de a már meghozott törvényekkel vagy egyházi felsőbb hatósági végzésekkel szemben ne igyekezzünk az alantabb hatóságok kebelében ellenszenvet vagy éppen ellenszegülést előidézni. Hogy legyen ezen egyházi felső hatóságunknak, — mely hívatva van minket kifelé képviselni, — a világi hatóságokkal szemben tekintélye, nyilatkozatának súlya, — ha mi a magunk körében lerontjuk azt? Röviden összefoglalva, az egyházkerület bizalmából nyert új állomásomat arra kívánom tehát csekély erőmhöz képest felhasználni, hogy elősegíttessék a keresztyén valláserkölcsnek s kifolyásának: a felvilágosodott felebaráti szeretetnek és türelemnek minél szélesebb körben való térfoglalása, ápoltassék az egyházhoz való ragaszkodás, odaadás és áldozatkészség, legyen közöttünk összetartás, mozdíttassék elő felekezetünk körében a tudományos művelődés és annak általa mennél szélesebb körben való terjesztése,