Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1880. május 22.

75. jának bizonyos részét áldozatul kell hozni; azonban ugy a kerületek, mint általában az alsóbb hatóságok jogkörét a felsőbbekkel szemben a lehetőségig megóvni, s az egyformásitást csak a szükséges határokig vinni óhajtja. E tárgyban irányadó elvül jelöli ki, hogy: a mely pontokon a kerületek egymással érintkeznek, azokon csak egyenlő alapon állhatnak; ellenben a mely pontjaik által egymással soha érintkezésbe nem jőnek, ott teljes autonómiával érvényesíthessék egyéni jellegöket. 4. Ezen elv szerint óhajtja módositni egyházunk mai szervezetében azon mozzanatokat, melyek mellett az egyesülés tartósan fenn nem állhat; ellenben a minek változtatását a közös érdek nem kivánja, azt, ha magában véve jó, változatlanul fenntar tan dónak véli. Különösen kimélendőknek jelöli ki az oly intézményeket, melyek a különálló fejlődés dacára is mind az öt kerületben kiképződtek. Ezen általános nézpontok kitűzése után, melyekből az előmunkálatokat, illetőleg az egész szervezkedési ügyet tekinti, a részletekben a következő észrevételeket, illetőleg módosításokat teszi: 5. Az alkotmányozó zsinat szervezetére vonatkozó szabályokban, a fennebbi 3. pont alatt felállított elvénél fogva nem érthet egyet a 3 §. azon intézkedésével, mely szerint «a küldendő képviselők megválasztásának és igazolásának módját az illető egyházkerületek magok határozzák meg»; mert: miután minden más szervek fölött épen a zsinat a kerületek legkiválóbb érintkezési pontja, s egyúttal az egész szervezetnek is legfontosabb tényezője, mely souverain hatalommal, mindnyájunkat egyaránt kötelezőleg intézkedik egyházunk legéletbevágóbb kérdéseiben: tehát tagjainak választási módja is csak egyenlő alapon történhetik mindenik kerületben; mert az, ha mindenik kerület tet-