Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1881. május 14.

101. 119 sora után szemlélhetni, midőn az már az egyház híveinek életében teljesen ismert, megszokott és népszerű dologgá is válandott: ennélfogva legjobb lenne ha a zsinat ezen segélyalap tervezetének csak általánosabb körvonalait állapitaná meg, s a koronként változás alá eshető részletek beillesztését bizná a conventre, kimondatván, hogy most egyelőre ezen segélyalap létesitése csak az önkéntes adakozás igénybe vételével kisértessék meg, s ha a tapasztalat lehetőnek mutatná, később egy bizonyos mérsékelt összegnek az egyes gyülekezetekre való kivetése is foganatba vétethetnék; s épen ennélfogva a tervezetnek 4-ik §-a, valamint a 7-ik §-nak azzal szoros összeköttetésben lévő négy első kikezdése most még egyelőre kihagyandó lenne. így nagyon csekély lenne a kezdet, de a csekély kezdet gondos és kitartó munkálkodás mellett idővel nagy eredménynyé nőhetne ki, a mustármagból terepélyes élőfa állhatna elő; mig ellenben attól lehet tartani, hogy ha mindjárt a kiindulási pontnál oly magas mérvű kilátások állitatnak fel, azok az egész vállalatot könnyen kockáztató csalódások szirtjeibe ütközhetnek. 101. Püspök úr előadja, hogy a fennálló rendszabály ellenére a gyűlésen tárgyalandó okmányokat gyakran csak a gyűlés folyama alatt szokták hozzá beadni, a miért azokat sem az elnökség kellőleg meg nem ismerheti, sem a jegyzők a tíh-gyalásra elő nem készithetik, s igy a gyűlés ideje gyakran rövid kivonatban is előterjeszthető okmányok felolvasásával foglaltatik el; és kéri e tárgyban a gyűlés intézkedését. A közgyűlés újból emlékezetbe hozza az egyházkerületi rendszabályok 52-ik §-át, melyszerint: «x\llandó törvénynyé tétetett, hogy a ker. közgyűlésre beadandó minden irományok idejében elküldessenek, s legalább két héttel a gyűlés kezdete előtt az elnök uraknak beadassanak» ; jövőre pe-