Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1881. május 14.

11. 23 nek alapjául ! Nem lesz az meg decretum által, non fit hoc verbis, Marce! Honunkban legalább egyik iskolánkat sem alkotta zsinat. Nem zsinati decretum kell ahoz, hanem organisáló, rendező fő, közreműködő buzgó, eszes, ügyes, tevékeny tagok, és jókedvű, nem kényszerült adakozók, — de a kiknek hátát nem kell skorpiókkal csapdosni. Az egyházalkotmány és szervezet megállapitása, a convent megalkotása, az unió létesitése, a prot. egyetem felállítása, — ezek a zsinatnak a vezérférfiak által kitűzött főtárgyai s feladatai. Ha megkérdeznök a gyülekezeteket, miért kivántak zsinatot? — ha ugyan vannak egyházak, melyek zsinatot kivántak, mert én ilyeket nem ismerek, hiszen a zsinat utáni vágy nem a gyülekezetek keblében keletkezett; ha megkérdeznök a lelkészeket, tanárokat, iskolatanitókat, tisztviselőket stb., — s ilyenek már többen vannak — miért óhajtanak zsinatot ? bizonyosan más okait s feladatait neveznék meg s jelölnék ki a zsinatnak. Meglássák, a kiket a dolog illet, hogy mindezekre nézve ne legyen a zsinat meddő s gyümölcstelen! Szólanom kell még a zsinati előmunkálatokról s a convent eljárásáról. A conventzsinati bizottság összeült s a teendők osztályozása után, megbizta Molnár Aladár urat az alkotmányozó zsinat alakítása és szervezete szabályzatának, Tóth Sámuel urat a magyarországi reform, egyház alkotmánya tervezetének, Beöthy Zsigmond urat az egyh. bíróság szervezete és a törvénykezési rendtartás elkészítésével, — a köznevelés és közoktatás szabályzatának előállítására utóbb önként vállalkozott Molnár Aladár úr. A nevezetteken kivül, a bizottságból senki más Winket sem kapott a mondott tárgyak tanulmányozására, avvagy ilynemű dolgozat fogalmazására; nem is kisérlette meg azt senki. Nevezett szerkesztők elkészítvén munkálataikat, a bizottság osztályainak illető tagjai egybegyűltek s megtették észrevételeiket az egyes szakaszokra, nem gondos tanulmányozás után, hanem ex stapede, ötletek szerint. így készültek el külön-külön a bizottsági munkálatok, melyek áttétettek tárgyalás végett az e. megyékhez. Innen jutottak az e. kerületi gyűlésekhez : de már pl. a tiszán-