Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1880-1886.

1886. május 26. 28.

1886. május 28-án. — 39. 197 III. SZAKASZ. A segélyezendők. 7. czikk. Segélyezendők: a) 30 évi rendes tanárkodás után minden egyleti tag, ha a nyugdíjra igényét nyilvánítja, nyugdíjazandó. De e czímen az illető csak azon esetben nyilváníthatja igényét a segélyre, ha legalább 10 évig tagja volt az egyletnek. Az alapító tanároknak a tanári pályán az 1867/8-dik tanév előtt töltött ideje is felvétetik a 30 évbe. b) a 30 évi szolgálatnál előbb is azok, a kik betegség, vagy öregségi elgyengülés miatt hivataluk folytatására tehetetlenekké váltak, mihelyt rendes fizetésöket húzni megszűntek. c) A ktil kény szerűség miatt tanári pályájokról leszorított egyének; kivéve azon esetet, ha állomásukat, mint erkölcsi bűnben leiedzők, a legfelsőbb autonom hatóság jogérvényre emelkedett Ítélete szerint is elvesztették, mely esetben azonban az illető családja mint erkölcsi-halotté, folyamodvány útján a közgyűlés által megállapítandó nyugdíjösszegben részesítendő, ő maga pedig ugyancsak a közgyűlés által bizonyos könyöradományban részesíthető. d) A tényleges szolgálatban vagy nyugdíjazott állapotban elhalt tanárok hátrahagyott özvegyei, ha a férj halála idejében együtt éltek, halálukig vagy férjhezmenetelökig. — Ha nem gyámegyleti taghoz megy nőül az özvegy, s másodszor is özvegyen marad, első férje utáni igénye semmikép fel nem támad. Ha az özvegy, gyámegyleti taghoz megy is férjhez, elveszti előbbi férje után való jogát. é) Tényleges szolgálatban vagy nyugdíjazott állapotban levő tanárok mindkét nemű árvái 24 éves korukig. Ha azonban a fiúk 24 éves koruk előtt a segély-összeggel fölérő