Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1875. május 22.

1875. május 26. 57 ilyen értelmű rendeletet kibocsátni kegyeskedjék. A felirat szövegének elkészítésével Szilágyi Dezső v. főjegyző ur, felterjesztésével az egyh. ker. elnökség bizatik meg. 94. Olvastatott a foktői ref. egyház folyamodványa, melyben kéri, hogy tekintettel azon súlyos teherre, mely az uj kiadású földek adója által folyamodó egyházra nehezedik, mondassék ki végzésileg, hogy azon földek után, melyekkel a lelkészi egész- s a tanitói féltelek kiegészíttetett — de a legelő illetéket nem számítván — az illető egyházi hivatalnokok kö t elezt e t v é k az adót fizetni. Ezzel kapcsolatban olvastatott a solti ref. egyházmegye f. é. april 28-án tartott közgyűlésének j. k. 33. sz. a. határozata, mely szerint az 1836. VI. t. cz. 3. §-a szerint a lelkészt egy egész telek utáni legelőjárandóság, s ehhez képest szántóföldekben és kaszálókban is egy egész telki állomány illetvén, ezen egész telki állomány adójának fizetése folyamodó egyházat terheli; de a mennyiben a foktői lelkész használatában levő földek az ily értelemben vett törvényes illetményt meghaladják, a fölöslegtől az államadót a liivataloskodó lelkész köteleztetik fizetni. Az egyházmegye végzése, hivatkozással az egyházkerület 1862. évi májusi közgyűlésének j. k. 18. sz. a. határozatára, egész kiterjedésében helybenhagyatik. 95. Olvastatott az áporkai egy h áz felfolyamodása, melyben felhozatván, hogy Áporka soha sem volt úrbéres község, s igy arra az 1836. VI. t. cz. nem alkalmazható, továbbá hogy lelkésze számára a lelkészi dijlevélben legeltetési jog nem biztosítatik, s végül, hogy az áporkai földeket s az azokhoz tartozó legelőt az előbbi közbirtokosoktól egyes lakosok társaságba állván, adásvételi szerződés mellett szerezték meg, s azon fizetés nélkül senki nem legeltethet, kérelmeztetik, hogy a solti egyházmegye f. é. ápril 28-án tartott közgyűlésének j. k. 14. sz. a. határozata megváltoztattatván, mentessék fel az áporkai egyházközség alelkészi legelőbeli járandóságról valógondoskodás terhe alól. Ezzel kapcsolatban olvastatott a solti egyházmegye fentebb idézett 14. sz. a. határozata, mely szerint tekintettel az 1836. t. cz. 3-ik §-ára, s tekintettel arra, hogy az áporkai lelkész a közös legelő használatának eddig is gyakorlatában volt, a folyamodó egyház fentebbi kérelmétől elütőleg, a lelkész az eddigi gyakorlat terjedelméhez képest a legeltetés haszonélvezetében meghagyatni rendeltetik, s az aránylagos legelőadó fizetésének kötelezettsége az illető egyházra rovatik. Miután az áporkai lelkész a legeltetés folytonos gyakorlatában volt több mint 50 év óta, miután ezen legeltetési jog