Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1878. június 15.

38 dij mennyisége egész országra kihatólag állapittassék meg; s amennyiben ez egy egyházmegyénél már megállapittatott — a fentebb jelzett célú családi értesítők időnkénti megújításáért a felektől követelhető dij ezen egyházkerületben egy forintban állapittatik meg. 38. Kelt 1877. August 26-án 21,678 sz. a., melyben püspök úr felhivatik, hogy a hatósága allatt álló minden nemű elemi és polgári iskolában hajtassa szigorúan végre a vallásés közoktatásügyi minister urnák a népoktatási törvényen alapuló rendeleteit. Nevezetesen: 1. Az elemi népiskolákban a népoktatási törvény 48. §-a szerint elrendelt két tanfolyam kivétel nélkül mindenütt felállittassék; meglegyen nevezetesen 1. A hat évig tartó mindennapi és 2. A három évig terjedő ismétlő iskolai tauitás. Ehez képest szigorúan köteleztessék minden iskolai hatóság: a) Minden oly iskolaköteles gyermeket, ki a három, avagy négy évi elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe — polgári iskola, középtanoda — nem lép s ott legalább két évig nem tanul, hat éves kora betöltésétől fogva 12 éves kora betöltéseig, a népoktatási törvény 4. §-ában megszabott büntetés terhe alatt, elemi népiskolába járatni. b) A mindennapi elemi iskolás gyermeket az újonnan kiadott tantervben hat évi tanfolyamra kiszabott tanúlni valókra, hat év elforgása alatt taníttatni meg. c) A hat évi elemi iskolai tanfolyamot bevégzett s 12 éves kort betöltött gyermekeket, ha felsőbb tanintézetbe nem járnak, ismétlő iskolába járatni és az ismétlő iskola háromévi tanfolyamára kiszabott tantárgyakat nekik három évig taníttatni. 3.) Szigorú felelősség alá veendők kivétel nélkül mind az oly iskolai hatóságok, mindaz oly tanitók, avagy tanitó, kik az eletni népiskola hat osztálya számára kiszabott tanulni valókat, sajnosan tapasztalt módon, négy évi tanfolyamra összeszorítani merészlik. 4.) Mind az iskolai hatóságok, mind a tanitók hivassanak fel, hogy az elemi népiskolában a tanitás fősulyát: a) Az anyanyelvbeli oktatásra fektessék s erre nézve különösen használják fel „a beszéd és értelem gyakorlatokat", „az olvasókönyvekbenfoglalt olvasmányok és mondatok értelmi taglalását;" a nyelv alaktanának szabály szerinti mélyebb taglalásába ne bocsátkozzanak, e részben szorítkozzanak főleg a helyesírás megtanithatására szükséges nyelvtani legfőbb alakok ismertetésére — lásd a tantervet. — b) A földrajzi és természettani ismeretek közlésénél kövessék a szó szoros értelmében a szemléleti oktatást; kerüljék az e téren gomba módra termett rosz kézikönyvek betanultatását; átalában e tantár-