Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1878. június 15.

9. 377 dezésére nézve, — Tóth Sámuel ur az e. kerületi fő, e. megyei segéd­és egyházközségi gondnokok, e. kerületi s megyei tanácsbirák s egyéb hivatalnokok teendőit meghatározó törvények tervezésével. Ily szapora eljárásnak eredménye s gyümölcse csak idétlen lehet. Ellenkezőleg, pangás állott be felső tanintézeteink tevékenysége s életében. Tizedik éve, hogy a népiskolai közoktatás tárgyában meghozatott az orsz. törvény, s annyi idő óta nem tétetett meg a máso­dik fokozatos lépés, melynél fogva a felsőbb tanintézetek ügye orsz. törvény által rendeztessék; hanem igen is törvényes alapot nélkülöző ministeri intézvények által rendeztetnek a középtanodák s jogakadémiák ügyei, az alkotmányos elv és rendszer és a protestánsok autonómiájának sérelmével. Tiz év óta hiába várjuk a törvényt, mely intézkedjék a nemzet fiainak képeztetéséről, — a legsziikségesb dologról, mi által a nemzet értelmisége fejlesztessék s a tudományosság gyarapittassék, — a mik pedig a nemzet fenmaradása s virágzásának alaptényezői s leg­főbb postulatumai; tiz év óta tapasztaljuk felsőbb tanintézeteink rend­szereinek hiányait, de tartózkodtunk ezeket kijavitani azon remény­ben, hogy orvosolva lesznek országos törvény által s attól féltünkben, hogy a tanrendszernek ujabban ismételt változtatása s módositása ká­ros következményeket vonand maga után. A m. évi közgyűlés határo­zatához képest tehát fölkértem a testvér e. kerületeket az iránt intéz­kedésre, liogy az egyetemes tanügyi bizottság fölelevenittessék, illető­leg újból megalakittassék s munkálkodását meginditsa, — mely fel­hívásnak a tiszántúli e. kerület immár készséggel meg is felelt. Át alános megütközést s legnagyobb aggodalmat okozott pedig az összes protestáns hitfelekezeteknél a vallásügyi ministerium azon iránya s tettleges eljárása, miszerint az 1790/1 26. t.-c. által biztosí­tott iskolai autonómiánkat megtámadta s azt a maga részére sequestrálni s confiscálni célul kitűzte. Magántanulásra s magánvizsgaadásra, tan­évek és osztályok összevonására, valamely kötelezett tantárgy, neve­zetesen a görög nyelv mellőzlietésére az engedélyt eddigelé folytonosan egyházi s iskolai hatóságaink adták, ellenmondás nélkül. Ezekre nézve a közgyűlés koronként határozatokat hozott; ezek ellen, midőn a jegyző­könyvek fölterjesztettek, soha ott fenn észrevétel vagy kifogás nem tétetett: sőt a dicsőült b. Eötvös József minister ur eljárási szabályain­kat helybenhagyta s azok szerinti intézkedéseink s engedélyeinket eleve mintegy megerősitette. Most a ministerium az ilyen engedélyek adásának jogát magának követeli, vagyis a felügyeleti legfelső jog helyett, a minket illető autonom intézkedési s rendelkezésijogot magá­nak akarja vindicálni, a felügyelet helyett autonoiniát gyakorol, részünkre az autonomiát a puszta véleményezésig devalválja, tehát a véleményre ügyel föl. E szerint nem lenne többé hatóság, mely a leg­felső felügyeleti jogot gyakorolja, hanem ha a ministerium autonomice határoz és rendelkezik, egyszersmind maga ügyel fel saját intézkedé-

Next

/
Thumbnails
Contents