Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. október 12.

78. 79. jeszti, miké]) a választmány ezen tárgy fölött testületileg értekezésbe bocsátkozni nem látta szükségesnek, mivel lemondó tanár ur a lemon­dási okmány felolvasásakor hozott végzésben már a lemondás elfo­gadását kimondottnak tekintetni, s ez által minden további tárgyalá­soknak az ügy ezen oldalát illetőleg elejét venni kívánta, — mivel továbbá mind az elnökség mind a választmány egyes tagjai a vele foly­tatott magánértekezések alkalmával meggyőződtek, hogy lemondása visszavételére irányzott minden további kisérlet sikeretlen; mint sike­retlen maradt azon a theologiai intézet ifjúságának (alább előterjesztendő) folyamodása is, melyben az ifjúság szeretett tanárához való élénk és meleg ragaszkodását fejezi ki, s mely vele, előzőleg azon reményben közöltetett, hogy az ebben nyilatkozó tisztelet és szeretet talán meg fogja változtatni az elhatározást, melyet a közügy intézőinek előter­jesztései megingatni nem birtak. — Ezen előzmények után a választ­mány a lemondás elfogadását végzésileg is kimondandónak véle­ményezi. Az előterjesztésből megértetvén dr. Ballagi Mór urnák lemondási szándéka melletti határozott megmaradása, köz­gyűlés a fájdalmas kényszerűségnek engedve, a lemondást elfogadja. Kedves kötelességének ismeri egyszersmind ez al­kalomból megadni dr. Ballagi Mór urnák az erkölcsi jutal­mat, melyet ő mint theologiai tanár, eredményekben gazdag pályája 26 évre terjedő' tartamán keresztül, elébb Kecske­méten, hol az országunkat, egyházunkat együtt ért vihar dúlásai után a néptelenné vált intézetet már akkor ismert és tisztelt neve varázsával megnépesitette, — szent egyetértés­ben nagyemlékű tiszttársaival a szétszórt ifjúság összegyűj­tése, együtt tartása, munkakedvre, — kötelességhívségre ser­kentése által uj virágzásra emelte; majd utóbb a budapesti tanintézetben, melynek eddigi története az ő nevével elvál­hatlanul összeforrva van, ennek megalapitásától a jelen napig tanusitott buzgó munkálásával, a lábaihoz sereglett növendé­kek szeretetteljes és bölcs oktatásával évről évre kiérde­melte : mely jutalmat a közgyűlés ezen alkalommal, midőn őt saját kivánata szerint a tanári hivatal fáradalmai alól fel­oldja, hivatalos működése gazdag érdemeinek jegyzőkönyvi méltányló elismerésében s megörökitésében kivánja számára biztositani. Egyszersmind hogy ezen egyértelmüleg megsza­vazott elismerés külső jelvényben is maradandó kifejezést nyerjen, közgyűlés a nyugalomra térő tanár urat egy értékes emlékkel kivánja megtisztelni, megbízatván a közgyűlés Bu­dapesten lakó tagjai, hogy ezen emléktárgy tervezéséről, megszerzéséről s átnyujtásáról az egyházkerület nevében gondoskodjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents