Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. október 12.

29 1896. oetobe r 13. melyek a dicséretek közt a 80—137. számok alatt állanak s a heidelbergi Káté felosztása szerint minden vasárnapra egy-egy, néhányra több énekkel, szólanak? Tény, hogy érvényben álló egyházkerületi rendszabályunk követeli a vasárnap délutáni katekizálást, s az gyülekezeteink nagy részében valóban gyakoroltatik is. Czélszerű tehát, hogy mig e rendszabály és annak megfelelő' gyakorlat fenn áll, a káté tételeinek megfelelő énekeink is legyenek. De tény az is, hogy ezen énekek nagyobb része, a mint van. száraz, a költészet s különösen az ének igényeinek sem széptani, sem vallásos tekintetben meg nem felelő, itt-ott az izlést, sőt a műveltebb érzelmet is bántó, sokszor (a káté czéljáuak s szellemének megfelelőleg) inkább polemikus és apologetikus mint tisztán vallásos tartalmú és szellemű. Ily szellem nélkül alig is lehetne minden vasárnapi káténak megfelelő éneket imi. Részünkről óhajtanók, ha a katekizatio átalában a Biblia olvasásával s magyarázásával cseréltetnék fel a vasárnap délutáni istenitiszteleten; mert élőbb forrásnak tartjuk a bibliát mint a heidelbergi kátét. De ezt vitatni most nem feladatunk. Azonban összefügg ezzel énekeskönyvünk dicséreti részének egy feltűnő hiánya s ez az: hogy mig a káté tételeihez ötvenkét éneket nyújt, a biblia s jelesen az evangeliom krisztusi-, és a levelek apostoli beszédeihez és az azokban letett tisztán vallásos és erkölcsi eszmékhez vajmi keveset. Alig találunk énekeink közt, mely a szeretetet, a könyörületességet, a hitet, a reményt, az alázatosságot, az engedelmességet, az erkölcsi tisztaságot, a tökélyre törekvést, a megbocsátást, az önfeláldozást stb. egy szóval a sajátkép keresztyéni erényeket, meg ismét egyes vallásos főeszméket: isten szentségét, jóságát, bölcseségét stb. vagy isten országát, halhatatlanságot stb. nem csak mellékesen emlegetné, de alapeszméül választna, igazán vallásos és költői szellemben magasztalva, azok követésére, ezek hitére buzdítana. Óhajtanók azért, hogy azon hézag, vagy rendelkezés alá eső tér, mely, számos u. n. dicséretnek — javaslatunk szerinti — kihagyásával támadand, ily magasabb tárgyú, tisztán vallásos eszméket s érzelmeket tápláló énekek, de nem fejtegetések hanem valódi énekek által töltessék be uj énekszerzőink által. m II. Áttérünk már ez általános nézetek fejtegetése után azok alkalmazására; egyelőre természetesen csak a szöveg ezen elvek szerint megtartandó. hihagyandó, vagy módosítandó részeinek ki és szét választására, összekötve a dallamok ily szétválasztása iránti javaslatunkkal. Es ezt, sorban menő, részletes átnézetben terjesztjük a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés figyelme, illetőleg birálata s elhatározása alá.