Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1875-1879.

1876. június 10.

1876. junius 13. / • hogy folyvást tesz által s halaszt el tárgyakat a conventre, mely azomban szerinte sem határozhat, sem intézkedhetik, csak causeriet tarthat a kijelölt tárgyak s ügyek fölött, — a mely találka után pedig majd szélylyel mehetnek a küldöttek, hogy otthon az öt kerület ötféleképen határozzon. Mi következik e szétszakadásból? Egyik az, hogy külföldön nem tudjuk képviseltetni a magyarhoni reform, egyházat, pl. a presbyteri szerkezetű egyházak congressusán egyházunk nem leliet képviselve; másik az, hogy megosztott erővel kettős terhet viselünk; pl. a templomi énekes könyv javítását két kerület vette munkába, megosztott szellemi erővel, de kétszeres költséggel ; végre az, hogy az úgynevezett közös ügyekben egy-egy kerület nem határozhatván, szintúgy a convent sem : senki, sehol nem képes határozni. Örvendetes jelenet az evang. két hitfelekezet egymáshoz közeledése is, a súrlódások s összeütközések megszüntetése s a külön gyenge anyagi erők egyesítése végett. Az elsőre alkalmat nyújt a dunántúli ág. hitv. e. kerület, melynek hivatalos megkereső átiratát szerencsém lesz a gyűlés folytán előterjeszteni. A másodikra például szolgálnak a gyöngyösi, jász-kerekegyházi, sárszent-miklósi befejezett, s a Pécsett munkába vett egyezmények az ágost. és helv. hitvallású evangélikusok között. Midőn ez eseményt nagy lelki örömmel említem föl : nem némíthatom el fájdalmas szózatomat a dunántuli ref. e. kerület határozata fölött, mely által magát chinai fallal vonta körül, elrendelvén, hogy körében csak kebli lelkészek s káplánok választhatók papokul; sőt saját egyházmegyéit ugy elkorlátolja egymástól, hogy a lelkészválasztó gyülekezetek más, mint önmegyéjökből közlelkészt ne választhassanak. Ez nagy visszabanyatlás, szűkkeblű különzárkózás, a protestantismus elveiről, a gyülekezetek jogairól, a közösség, testvériség, méltányosság s viszonosság igényei- s követelményeiről ideiglenes megfeledkezés. Nem illet engem és minket az autonom testvérkerület ügyeibe avatkozás; nem illik nyomoznom, honnan s mi uton keletkezett ily intézkedés? de annyit bátran merek állítani, hogy ez nem származott az egyházak kebeléből; mert nem képzelek oly gyarló gyülekezetet a prot. egyházban, mely maga magát megfoszsza illetékes jogától s elkárhoztassa foglyul egy-egy szük megye keretébe. Érdemesnek találnám hitrokonainkhoz átiratot küldeni, oly szellemben fogalmazottan, miszerint magunkat az egyessóg, közösség, testvériségbe beajánljuk, s magunk irányában méltányosságot és viszonosságot igénylünk, reménylünk és várunk ! A mi már közelebbről magunkat illet, ezennel felmutatom s leteszem a ház asztalára a jelen gyűlés tárgyainak sorozatát, valamint az utóbbi közgyűlés jegyzőkönyvének alapján összeállított hátralékjegyzéket (scontrót), melyekből kitün, hogy rendkívül sok és fontos tárgyak kerülnek napirendre. Kitün egyszersmind, hogy a naponkénti gyűlések tartamából fenmaradt időközökben a kinevezett bizottságoknak folytonosan kell munkálniok s az anyagot előkészitniök. Ezen bizottságok véleményes jelentéseikből s az egyházmegyék jegyzőkönyveikből merítve terjesztjük elé a napitárgyakat. Átalában meg kell említenem, hogy egyetemesen nehéz időket élünk;