Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.

1870. június 11.

1870. Janiiig 17. 73 3. Püspök ur jelenti, hogy Nagy Imre és Sándor János végzett tlieologusok, a második papi vizsga letételére rosz erkölcsi bizonyítványaik miatt nem bocsáttattak; s ugyan ezen okból segéd lelkészekül sem alkalmaztattak. Mind két intézkedés helyben hagyatik. 4. Olvastatott az ó-kécskei egyháztagok által, ó-kécskei segéd lelkész S o m o gy i József ellen emelt václak megvizsgálásáról felterjesztett jelentés : E jelentésből, valamint a hozzákapcsolt okmányok áttekintéséből is a tűnvén ki, hogy a Somogyi József ellen emelt vádak nem bizonyittattak be kellőleg, nevezett segédlelkész a vád alól felmentetik. 5. Olvastatott B é n y e i Gábor segédlelkész 1870. junius hó 10-én kelt levele, melyben kéri az egyli. kerületi törvényszéket, hogy miután ügye megvizsgálva nem volt s oly vádak alapján mozditatott el ez előtt egy évvel hivatalától, melyek még be nem bizonyitattak, vagy vizsgáltassák meg ügye, vagy megelégeltetvén egy évi szenvedése, szolgáltassák részére kegyelem, és vétessék fel ismét a segédlelkészek sorába, szentül igérve, hogy ezentulra az általa választott szent hivatalra igyekezend magát egész erejével minden tekintetben méltóvá tenni. Ezen törvényszéknek a szigorú igazság mellett a kegyelem gyakorlása is tisztihez tartozván, folyamodót a segédlelkészek közé visszafogadja, s püspök urat megbízza, hogy őt oly helyen, melyet alkalmasnak vél, a legszigorúbb feltételek és a leggondosabb felügyelet mellett, segédlelkészül alkalmazza. 6. Olvastatott a felső-baranyai egyh.-m. f. é. törvényszéki jegyzőkönyv 3-ik sz. a. kelt Ítélete, mely szerint egy a drávafoki ref. egyh. község és volt lelkésze Csányi Lajos közt 1833-ban kötött egyezség alapján ö z v. Csányi Lajosné asszony követelésétől elmozdittatik; s ezzel kapcsolatban olvastatott nevezett özvegy felebbezése, melyet több ifj okmány kíséretében ide felterjesztett. Mivel az ítélet alapját képező okmány az ítéletben 1853-ban keltnek mondatik, holott a bemellékelt másolat 1850-ben keltnek mutatja, s nevezett okmányban egyéb alaki hiányok is mutatkoznak; mivel felperes az Ítélet alapját képező okmány hitelességét kétségbe vonja, s mivel az vele felelet végett nem közöltetett, minek ellenkezőjét a f.-baranyai jegyzőkönyv sem állítja; s végül mivel felperes több uj okmányt mutatott be, melyek az első törvényszék által meg nem vizsgáltattak: ennélfogva az első törvényszék ítélete fel-