Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.
1874. május 30.
1874. május 30. 11 Valóban, méltán rendeztek elődeink a budai zsinaton egyetemes gyűléseket; méltán respectáltáke-keriileteink a conventi határozatokat 1848. előtt. Ezen állásból minket az 50-es évi zavart viszonyok, honunkban egyházunkban egyiránt, zökentettek ki. Es most azt mondó vagyok: Ha soha nem tartottunk volna eddigelé egyetemes gyűléseket: most kellene azokat sziigségképen előteremtenünk. Mindegyre több-több ügy tolul föl, mi együttes tanácskozásra s intézkedésre hí föl. A vallásszabadság kikiáltott elve, mely magában foglalja a szabados egyházalakitást^ — a polgári házasság, az anyakönyveknek lelkészi kezekből leendő kivétetése sat, méltó tárgyai volnának a conventnek; mert mindezek nevezetesen meg fogják változtatni az egyházi jelen viszonyokat s a lelkészek állását, munkakörét és javadalmaikat. Vagy talán jobb lesz mindezekre nézve ötféleképen vélekedni, s intézkedni az öt kerület szerint ? Szőnyegen van a tanügy. Tárgyaltatik a középtanodákra vonatkozó törvényiavaslat, következik a jogakadémiák szervezése, az egyetem berendezése, — oly dolgok, melyek mindnyájunkat közösen s közelről érdekelnek, a velők kapcsolatban levő kérdésekkel együtt, milyenek a tanárképezdék, a tanárvizsgáló bizottságok sat. Vagy jobb leszmindezekre nézve a külön kerületeknek autonomice rendelkezni ? tekintettel vagy anélkül a többi testvérek kivánata- s irányára. Vajha az egyetemes tanügyi bizottság mely 1869. óta f. évi april hóig, öt éven át munkálkodásában szünetelt, e tárgyakra s kérdésekre nézve eleve tanácskozott s javaslatokat készitett volna elő! Nincs különben. Miután kitűnt, hogy a szentek egyessége, testvériség és közérdek, az egyes superintendentiák autonómiájának s különérdekének alárendeltetnek: nem marad fenn egyéb, mint ez ügyeket önállólag tárgyalnunk s intéznünk, ugy a hogy tudjuk és birjuk. Maradtak fenn más ügyek is, melyeket évről évre a conventre rele~ gáltunk, azon reményben, hogy azok, mint a magyarhoni ev. reformegyház mindegyik kerületét illetők, együttes tanácskozás és határozat utján, fognak elintéztetni. Es a jelen gyűlés folyama alatt ujabb tárgyak is fognak előkerülni. Azonban mindezek fontosabbak s nagyobb horderejűek, hogy sem előmunkálatok nélkül tárgy altathatnának; fontosabbak hogy sem az egyházmegyék jogos befolyása s kellő meghallgatása nélkül véglegesen elintéztethetnének. Annálfogva részemről óhajtom, hogy e f. év őszén egy második közgyűlés tartassék oly módon, hogy ennek tárgyai az egyházmegyéknek idejekorán megküldessenek, a kerületi gyűlést megelőző e.-megyei gyűléseken előleges tárgyaláss véleménynyilvánítás végett. Aggasztó jelenet az is, hogy valamint az egész fóld területén és hazánkban mindenik superintendentiában és collegiumban, ugy nálunk is a lelkészjelöltek száma évről évre fogy. Ennek fő oka az anyagiasság,