Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.

1871. június 3.

1871. Jttnius 8. 55 3. Ki díjazza a vallástanitást ? E kérdés itt természetesen csak a községi iskolák irányában merül fel, miután a hitfelekezeti iskoláknál a vallásnak a tani tó általi tanitása föltételeztetik, — a hitfelekezeti tanitót pedig a hitközség fizeti. A törvényhozás az által, hogy a vallást is a kötelezett tantárgyak sorába felvette, világosan kifejezte, hogy a vallástanitást egyetemes nevelészeti s képzési tekintetből az államra nézve is fontosnak és szükségesnek, sőt mellőzhetlennek tekinti. Meg vagyunk győződve a felöl is, hogy a törvényhozás a községi iskolák intézménye által, a vallástanitást egyéb tantárgyak pótléka gyanánt nézetni, annálkevésbbé a nevelés és tanitás köréből exsulálni nem kivánta; sőt hisszük, hogy a vallásoktatás most is épen ugy, mint ez előtt, az összes iskolai nevelésnek lelke és vezére. Ennélfogva azon véleményben vagyunk, hogy az állam, a vallásos nevelés kiküszöbölésének gyanúja nélkül, a vallás tanitás költségeit a községi iskolákban a gyenge vállu egyházakra nem nehezítheti. A hitfelekezeti iskolákban a vallástanitás diján felül a többi tantárgyak tanítási diját is viseli az egyház: a községi iskolákban pedig a többi tantárgyak tanítási dija mellett a vallástanitás költségét is egyenesen magának a községnek kell viselnie annyival inkább, mivel a községi iskolák fenntartásához azon polgárok járulván, kik egyik vagy másik hitközségnek is tagjai, ezek méltán igényelhetik, hogy az általok fizetett iskolaadó ne csupán a világi tantárgyak, hanem a vallástanitás költségeinek fedezésére is fordíttassanak. Hogy mimódon láttassák el a vallástanitás: ez az egyház tiszte; — hogy pedig mi módon s mily összegben fedeztessék annak évi költsége, — az erről való gondoskodás az állani s illetőleg a község feladata. Minthogy pedig e kérdésnek mimódon leendő eldöntése még bizonytalan s meglehet a községi iskolák felállításával az egyes gyülekezetekre nem csak a külön-kántor beállításának, de a vallástanitási költségek fedezésének terhe is legalább jó darabig sulyosodni fog: czélszerü lenne, ha az egyes gyülekezetek az egyházat illető iskolai javadalmaik átengedése körül óvatossággal járnának el, hogy igyszük% ég esetén, a megtartott alapból katekhetai s kántori állomásokat (mely kettő a legtöbb helyen össze is köthető) szervezni s díjazni is képesek legyenek, vagy abból általában egyéb egyházi szükségeiket fedezhessék. Nagy-Kőrösön 1871-dik jun. l-jén. Dobos János elnök, Szász Károly, Fördős Lajos bizottsági tag, Filó Lajos küldöttségi tag. A felekezeti iskolákban a vallástanitás, mint eddigelé, az alkalmazott tanítók teendője, de azon megjegyzéssel, hogy azon lelkészeknek, kiknek ideje engedi, s kik erre magukban kedvet, lelkesültséget éreznek, jogukban álland a vallástanitást saját kezökbe venni; a községi iskolákban a vallástanitás