Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1870-1874.
1871. június 3.
1871. Jnnius 7. A jelentéshez kapcsolt azon indítványt, hogy valamely felállitandó szabály által döntessék el egyszer mindenkorra azon kérdés, hogy mely egyházak tekintendők szegényeknek s államsegélyre jogosultaknak, nem teheti magáévá a közgyűlés, alig gondolván azon kérdést a viszonyok és körülmények sok különféleképen való alakulhatásánál fogva megoldhatónak. Hogy azonban az államsegély kiosztása lehetőleg az igazság és méltányosság szerint eszközöltessék, utasittatik a segélyosztó bizottság, hogy magát az e. megyei bizottságok ajánlataihoz szorosan nem tartva, intézkedjék legjobb belátása szerint. Másfelől az e. megyei bizottságok is utasíttatnak, hogy a segélyezés végetti felterjesztéseknél ajánlatoknál minél szigoruabban járjanak el, s csak oly egyházak folyamodványait terjesszék fel ajánlólag, melyek önnön erejükkel alig képesek szükségeiket fedezni. A bizottság utóbbi indítványa elfogadtatik, ennek értelmében az államsegélyben részesült egyházak utasitatnak, hogy magukat arra nézve, miszerint a nyert segély valóban a kitűzött czélra forditatott, esperesi uton igazolják. VO. Az államsegélyt kiosztó bizottság eme fentebbi jelentéséra való hivatkozással kifejtetvén, miszerint az államtól nyert évi segély a mult s jelen évi eljárás szerint, kivételével némely égető szükségek enyhitésére forditott összegecskéknek, szétforgácsoltatik a nélkül, hogy ennek valamely maradandóbb haszna hatása lenne; ha egynehány egyháznak terhei könnyitetnek is némi kis részben ez államsegélyből nyújtott pár száz forinttal, de az egyházak egyeteme alig érzi az ily módon felhasznált államsegély hatását. Kifejtetvén továbbá, hogy az ily módon való felhasználása az államsegélynek, nem is igazságos, mert ez eljárásmód szerint a nyert államsegélyt csupán a jelenleg segélyt igénylő egyházak élvezik, azok pedig melyek netán öt vagy tíz év múlva vagy később jutandanak szorult helyzetbe, semmivel sincsenek biztositva ezen állami jótéteménynek reájuk is kiterjedendő hatásáról: inditványbatétetett, hogy jövőre a nyerendő államsegélyből végleges adományul csak egy rész s csupán az égető szükségek enyhitésére forditassék, annak nagyobb része pedig, egy maradandó segélyalap létesitése czéljából tőkésitessék, mely segélyalapból azután bármi eshetőségek között is, az időnként segélyt igénylő egyházak kamat nélkül, évi törlesztésre nyújtott kölcsönök utján segélyeztethessenek. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s az államsegély kiosztására mult évi közgyűlésünkben kinevezett egyházkerületünk egyházi és világi elnökeinek elnöklete alatt intézkedendő bizottság utasittatik, hogy a közelebb nyerendő államsegély feletti intézkedéseiben már ezen indítvány ér-