Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1869. május 22.

30 1869. Májas 24. 131) Előterjesztetett Czelder Márton Moldva-Oláhországi hittéritőnek püspök úrhoz intézett levele, melyben hivatkozva a magy. kir. minisztériumtól nyert engedélyére, mellékelt „kérő íveit" az egyházmegyékhez szétküldetni kéri. Ide vonatkozólag püspök úr jelenti, hogy ő magát az 1868-ik évi juniusi közgyűlés 68. sz. a. határozatához tartva e kérelmet nem teljesité. Püspök úr eljárása helyeseltetik, az emiitett kérő ivek visszaküldendők, egyszersmind Czelder M. úr közgyűlésünknek reá vonatkozó fentebbi 67 sz. a. végzéséről tudósitandó. 132) Előterjesztetett Vírágh Lajos kis-oroszi lelkész urnák folyamodványa, melyben panaszt emel a dunabogdányi r. kath. lelkész ellen egy reformált leány r. kath. férfitól született fiának megkeresztelése és saját egyháza anyakönyvébe bejegyzése miatt, és kéri ennek orvosoltatását. Az országos törvény — 1868. 53-ik czikk, 16. §. — ez iránti határozott rendelkezése folytán a sérelem elenyészett. 133) Olvastatott Borzsák Endre némedii hely. lelkész úrnak f. hó 25-ről kelt folyamodványa, melyben a segédlelkészek elhelyezésére vonatkozó közelebbi k. gyűlési végzésnek azon intézkedését, melynél fogva folyamodó, a némedii egyházból, Szegszárdra rendeltetett segédlelkészül, több elősorolt okok alapján megmásitatni, s magát a némedii hely. lelkészi állomáson ezentúl is meghagyatni kéri. Folyamodónak kérelme, ellentétben állván a mult évi e. ker. közgyűlés 28. sz. a. határozata által elfogadott „ideiglenes kápláni rendszabály" 15 §-ával, mely szerint a helyettes lelkészek rendelésénél tekintet forditandó mindenkor azon káplánokra, kik a szolgálatnak mind idejére, mind minőségére nézve az érdemesültebbek közé tartoznak, ez oknál fogva nem teljesíthető. 134) Előterjesztetett Németh Ödön másod évi pesti papnöveldei tanulónak folyamodása, melyben azt kéri: hogy engedtessék meg neki a jövő évben a theologiai tanfolyamnak utolsó részét — beszámítással — a bécsi theologiai egyetemen végezhetni. Kérelme megadatik oly feltétellel, hogy a mi országos egyházunkat különösebben érdeklő tantárgyakból — melyeket a bécsi egyetemen nem hallgat — itt magán vizsgát adandó lészen. 135)Előterjesztetett négy segédlelkésznek, u. m. Sándor János, Maller Mihály, Megyeresi Béla és Varjas Gábor uraknak kérelme, hogy ha talán a folyó év őszén egyh. kerületi közgyűlés fog tartatni, engedtessék meg nekik több elősorolt okaik alapján a második, illetőleg az első lelkészi vizsga letehetése. Kérelmök teljesithetőnak határoztatott. 136) A jövő közgyűlés ideje minden további meghirdetés bevárása nélkül a jövő 1870-ik év pünkösd utánni szombatjára tűzetik ki, a megelőző két napon az első és második lelkészi vizsga, a következő vasárnapon pedig a lelkész avatás fogván megtartatni. Egyébiránt felhatalmaztatik az elnökség a közgyűlésnek, a körülmény ek igényeihez képest belátása szerint elébb, még ezen év őszi szakában is lehető meghirdetésére. 137) • Olvastatott a „Budapesti Közlöny' 1869. Május 14-én megjelent 109 számának hivatalos aészében közzétett e következő kinevezés: „0 cs. és Apostoli kir. Felsége 1869 April 28-ról kelt legfelsőbb elhatározásával méltóztatottDr. Szeberényí János ev. katonai lelkésznek, ev. egyházi ügyekben a közös hadügyminisztérium tanácsadójáúl alkalmazását megengedni, s annak ez alkalommal a katonai superintendensi czimet legkegyelmesebben adományozni. Ezen hivatalosan közölt legmagasabb elhatározása ő cs. és Apostoli kir. Felségének komoly aggodalmakat ébresztvén a közgyűlés minden tagjában, végzésileg kimondatott, hogy aggodalmaink elhárittatása és sérelmeink megszüntetése czéljából a n. mélt. magy. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz még e gyűlésből egy alázatos felirat intéztessék, melyben kifejtessék, hogy azon legmagasb intézkedés, melynélfogva a magyarországi ágost. testvéregyházhoz tartozó lelkészek és hivek egy része, a törvényesen választott egyházi elöljárók, superintendensek hatósága alól kivétetve, egyházkormányzati elveinkkel ellenkező módon kinevezett superintendensek hatósága alá rendeltetik, — reánk helv. hitv. egyházhoz tartozókra nézve is sérelem, egy ugyanazon törvények biztosítván a magyarországi két protestáns egyház szabadságát sjogait, és így egyik egyház jogainak megsértésével, a másik testvér egyház is fenyegetve látván saját jogait is. Mely feliratban továbbá, minthogy a felolvasott hivatalos értesítés által még azon aggodalom is ébresztetett, ha vájjon e legmagasb elhatározásban az „evangelikus" szó nem vétetett-e a Magyarországon szokásos értelemtől eltérő értelemben, s ha vajon „az evangelikus egyházi ügyek" alatt nem értettek-e az ágostai és helv. hitvallású egyházak ügyei együttesen? intéztessék ez iránt kérdés a u. mélt. magyar kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz, kijelentetvén egyszersmind, hogy mi, ha netalán aggodalmaink alaposoknak bizonyulnának be, — mit különben nem akarunk hinni, — azon esetre eleve is nyilvánítjuk a lehető legnagyobb nyomatékkal óvástételünket ezen