Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1868. június 6.
36 1868. Jnnius. táridőre be nem adatván, f. évi januárban többé el nem fogadhatónak kimondatott, ennek folytán a felperesi közös válasz még mart. 12-én beterjesztetett, mely is alperesekkel viszonválaszuk beadhatása végett közöltetett, s a benyújtási határ — hacsak ismét halasztást nem kérnek — vagy nem nyernek : e hónapban lejár. 11.) Néh. Patkó János ur hagyatéki tárgyalása — részint mert még egy seborvosi követelés véglegesen eldöntve nincs, részint mert a budai házhely árverés utjáni vég eladása, f. év és hó 8-ra levén kitűzve, meg nem történt, még be nem fejeztethetett, de ez év folytán biztos reménynyel várható, miután pesti ref. theologiai intézetünk is saját része birtokába juthat. 12.) Borsos Szabó Mihály és Bóka Pap Erzsébet házas társak 1860. oct. 2-án tett, s 1867. decz. 16-án kihirdetett végrendeletők 1-ső pontjában „Pest városában Mészáros utczában 3 és. 21. telekkönyvi sz. alatt lévő házukat a pesti ref theol. főiskola részére oly módon, hogy az egy ref. theol. tanár s tanulók lakásául szolgáljon; 2-ik pontjában a kecskemét város határában levő csődöri és talfái mintegy száz zsákos örök földet szinte a pesti ref. főiskola részére akkép hagyták, hogy annak jövedelme a pesti ref. főiskola szükségére fordittassék. — 3-ik pontjában Bugacz monostori 154. számútelekkönyben levő 210. hold 888 • ől zálogos birtokot, illetőleg kiváltás esetére a zálogos és beruházási summát a kecskeméti ref. iskoláknak s jövedelmét egyedül ugyan azon iskolák szükségére hagyományozták, kikötvén különösen, hogy mind három birtok a superintendentia, s a két első egyszersmind a pesti, az utolsó a kecskeméti ref. egyházi elöljáróság felügyelése alatt, — s az első, mint Borsos Szabó Mihály és Bóka Pap alapitványi ház, a két utóbbi „Borsos Szabó" alapitványkép kezeltessék. E hagyaték tárgyalása annyira haladt, hogy eljöttnek látja az időt a végrendeletnek vele való közöltetését kérni a végett, hogy a f. tiszt, egyházkerület részéről a most érdeklett ház és földeknek kezelése s felügyelése alá adatását szorgalmazhassa. 13.) Az egyházkerületi pénztárakból kölcsön kinnlevő tőkékrőli kimutatást a szabályok értelmében ez alkalommal is szóval terj észté elő. Mely jelentés helyeslő tudomásul vétetvén, miután abból a közgyűlés örömmel győződött meg az ügyvitelnek erélyes s az egyházkerületi pénztár emelésére sikeresen befolyó voltáról, nevezett egyházkerületi ügyvéd Polgár Mihály ur részére köszönő elismerés nyilvánittatik. 6.) Olvastatott ifjú gróf Ráday László urnák az iránti kérelme, hogy az egyházkerületnek a péczeli 1-ső számú telekjegyzőkönyvben bekebelezett két rendbeli s összesen 7760 ft. 53% krt tevő tételeire nézve a magyar földhitelintézet javára bekebelezendő 70,000 ftnyi kölcsön elsőbbsége engedtessék meg, — és hogy az ugyanazon számú telekkönyvbe 7. sorszám alatt 662 és 663 h. r. sz. alatt bevezetett, 247 helységi számmal jegyzett házról, és ennek 205 • ölnyi belső telkéről, mint gróf Ráday Pál tulajdonát képző birtokról, miután ezen ház csak tévedésből lett helyszíneléskor az 1. számú telekjegyzőkönyvbe felvéve, az egyházkerület fentebb emiitett kölcsöne kebeleztessék ki. Erre vonatkozólag olvastatott Polgár Mihály urnák indokolt ügyvédi véleményezése is. Mely ügyvédi véleményezés egyhangú helyesléssel találkozván, annak alapján, az abban kifejtett indokoknál fogva, ifjú gróf Ráday László ur kérelmének utóbbi része megadatik ugyan s e szerint az egyházkerületi kölcsönnek, mely szenvedőleg a nevezett grófot terheli s annak birtokára lett bekeblezés által biztosítva is van, a gróf Ráday Pál ur birtokát képző megnevezett házról és belső telekről kikeblezése megengedtetik: azonban, miután az egyházkerület az 1848. évi közjegyzőkönyv 5-dik száma alatt alkotott azon szabály követelményétől, mely szerint az egyházkerülettől felvett kölcsöntőkék háromszoros értékkel biztositandók, jelen esetben sem térhet el; a 70,000 ftnyi kölcsön bekeblezési elsőségének megadása mellett pedig az egyházkerületi kölcsön az érdekelt birtok által háromszoros értékben nem lenne biztosítva, — ennélfogva a kérelem első és főrészét illetőleg egyházkerület a kérelmező gróf részére csupán annyit engedélyezhet, hogy ha az Összes kamathátralékot, 1862 ft. 48 krt, és a kétrendbeli, összesen 7760 ft 53 V% krnyi kölcsönnek egyik részét, a 3324 ft. 5% krt kitevő tőkét, — és igy összesen az 5186 frt 537» krt a magyar földhitelintézettől nyerendő kölcsönből lefizetendi, azon esetre — mivel ekkor már a fennmaradandó kölcsöntőkére nézve a kérdés alatti birtok által a háromszoros értékű biztosítási alap már mindjárt kezdetben is nagy részben megközelittetnék, a földhitelintézeti kölcsön félévenként elengedhetlen törlesztése által pedig rövid időn tul is szárnyaltatnék, — a magyar földhitelintézettől kölcsön veendő 70,000 ftnyi tőke a még fennmaradandó 4436 ft. 48 krnyi egyházkerületi kölcsönnek eleibe kebeleztethessék be. Mely végzés értelmében leendő további eljárásra egyházkerületi ügyvéd Polgár Mihály ur utasittatik s egyszersmind jelen jegyzőkönyvi végzés kivonata által — ha a kérelmező gróf az egyházkerület által nyújtott engedélylyel a kijelölt feltételek alatt élni kiván — ugy a 3324 ft. 5 1 8 krt tevő tőkének, valamint a mind két tőkétől hátralékban levő összesen 1862 ft. 48 krnyi kamatnak az egyházkerület pénztára részére leendő felvétele iránt ezennel felhatalmaztatik. E jegyzőkönyv felolvastatván — hitelesíttetett
