Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1862. május 19. 20. 21. 22. 23.

1862. Hájas. 9 tatván, hogy a tisztújítást, mely jelenleg az egyházmegyékre is csak megengedőleg s nem kötelezőleg mondatott ki, bár mely egyházmegyének — ha elfogadta is azt — akár kifelé más egyházmegyére, akár fel- és lefelé kiterjeszteni jogában nem áll. Minthogy pedig a tisztujitás elve még minden egyes szálaiban kifejtve, tisztázva és hazaszerte általános többséggel elfogadva nincsen; már csak az annyira kivánatos egység és összhangzaí; tekintetéből is, ezen elv, melynek mostani alkalmazása még inkább csak kisérlet gyanánt nézendő, ugy az irodalom terén, mint zöldasztaloknál s az egyetemes értekezleten tovább fejlesztendő s érlelendő. Olvastatott a pesti egyháznak azon előterjesztése s illetőleg ajánlata, hogy mivel egyházi és iskolai helyiségeinek szükségelt nagyobbitása tekintetéből még e nyár folytán a templom udvarában épitkezést tenni szándékozik, egyúttal kész a tervezett épületben a Ráday-féle könyvtárnak kellő helyiséget létesíteni, ha az egyházkerület e czélból az épitkezéshez 2 — 3000 frtnyi segélylyel közrejárulni hajlandó. Minthogy a Ráday-féle könyvtár az egyházkerület tulajdona, mely már e nyáron Péczelről Pestre lesz szállítandó, — és minthogy e szerint annak alkalmas helyiségéről magának az egyházkerületnek kötelessége gondoskodni, hacsak e ritka becsit kincset az ide-oda hányattatás siralmas sorsának kitenni nem akarja, végül minthogy egy ily helyiségnek önálló épitése legalább 20 ezer forintba kerülne, — ennélfogva a pesti egyháznak nemes ajánlata szives köszönettel elfogadtatik, az egyh. kerületi közpénztárból a könyvtár helyiségének építésére 3000 ft. utalványoztatni rendeltetik akként hogy az elnökség a kerületi ügyvéd hozzájárulásával kössön e tárgyban a pesti egyházzal az attól jött ajánlat alapján világos szerződést az iránt, hogy azon építendő könyv cári helyiség mindaddig az egyh. kerület birtokába maradjon, mig azt az e. kerület a mondott czélra használni kívánja, — ha pedig azt onnan idővel tán más alkalmasabb s önálló helyiségre szállíttatná át, s így a könyvtári helyiséget a pesti egyház birtokába bocsátaná át, akkor ez az egyh. kerületnek a befektetett 3000 ftot kamat nélkül visszafizesse. 23.) Az egyházkerületi jegyzők egyike betegsége miatt jelen nem lehetvén, a világi aljegyzői hivatal pedig még be nem töltetvén, a jegyzői hivatal e gyüléseni segítségére Szász Károly egyh. megyei képviselő ur kéretett fel, s szives készséggel ajánlkozott. 26.) Olvastatott az egyházkerületi tanügyi választmány véleményes jelentése az egyházkerületben levő népiskolák, gymnasiumok és felsőbb tanintézetek állapotáról, az illető egyházmegyei jelentések alapján. Maga a jelentés egész terjedelmében igy következik: „Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Egyházkerületi iskoláink állapotáról az egyházmegyék által hivatalosan beküldött adatok nyomán következőkben van szerencsénk jelentésünket előterjeszteni. 1.) Népiskoláink. 1. A felső baranyai egyházmegyében jelenleg van 73 iskola, 56 rendes és 9 rendkívüli tanitó, 1446 fiu, és 1443 leánytanuló. Az iskolák közzíil 10 kittinő, 33 középszerű, 12 gyenge. A négy egyházkerület által kiadott népiskolai szervezet, a szükséges kézi könyvek, s egyéb taneszközök hiánya miatt még nincs életbe léptetve. — Helyi iskola felügyelők mindenütt vannak; azonban egyházmegyei tanügyi bizottmány még nincsen. Az iskolai rendtartásról szólló könyvecske minden iskolában kiosztatott. A Pánczélféle olvasó-könyv be van véve, s nagy kedvvel elfogadtatott. Nagy megilletődéssel tapasztalta az egyházmegye, hogy iskolái nagy részében a reáltanok tanitása el van hanyagolva. 2. A kecskeméti egyházmegye mivel az egyházkerületi névkönyvbe kinyomatás végett mostanában jelentette be iskolái tanitói s tanulói számát, e tekintetben külön jelentést nem adott. Jelenti azonban, hogy iskolái mind külsőleg, mind szellemi tekintetben átalánosan jóknak mondhatók. A nagyobb egyházakban a tanitók már alkalmazkodnak a négy egyházkerület által megállapitott népiskolai szervezethez és szép sikert mutatnak fel, — ezek között különös dicsérettel említtetnek N.-Kőrös, Kecskemét és Czegléd, mint a mely egyházakban az iskolák a kor igényeinek teljesen megfelelnek; de a kisebb egyházakbeli gyengébb készületü, vagy a régi módszerhez szokott tanitók, részint vezérkönyvek hiánya, részint sokfelé való vonattatásuk miatt még eddig keveset tehettek. A magyar nyelv tanításával majd mindenütt tettek próbát, de ennek tanításától Gyöngyösön, Tószegen, Ó-Kécskén a szülék a tanítókat eltiltották, azt adván okul hogy az ő gyermekeik magyarul ugy is tudnak. Több szorgalmas tanitó közt dicsérettel emeli ki az egyházmegye Torma Sándor gombai tanítót, ki öt osztályban 170—180 fiu és leánygyermeket kitűnő sikerrel tudott a vallás, — dicséretek és soltárokra, írás, olvasás és fejbeli számvetésre megtanítani. 3. A pesti egyházmegye iskolai bizottmányi jelentéséből, miután a megyére a körlelkészek jelentést nem tettek, csak annyit jelenthetünk, hogy a népiskolai szervezet tökéletesen még egy iskolába sincs életbe léptetve; azonban kijelentésből a tűnik ki, hogy az egyházmegye 3