Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

68 1S61. October. 82-dik száma alatt kifejtett elveihez s utasításaihoz, nem csak a helybeli egyház, de az összes hazai protestantismus irányában is elengedhetlen kötelességünk. 6. De ezen újbóli felélesztés körül fontolóra vévén azt, hogy nem csak az ujabb kor növekedett igényeihez, — de a különböző pályákra menendő ifjak és azok szüleinek érdekében is, akár a kormány által rendezett magyar egyetem, akár más hazai protestáns főiskolák alakzatához — autonomicus intézkedésünk mellett is lehetőleg alkalmazkodnunk, — s annálfogva a ft. egyház kerület által az 1860. oktoberi közgyűlésből kiadott tabelláris tanrendszertől, nem a tantárgyakat ugyan, de csupán a kitűzött időt illetőleg némileg eltérve (mely eltérésre azonban az autonomia általános fogalmánál, sőt af. t. egyházkerület 1860. oktoberi jegyzökönyve 20-dik számában kimondott elvénél fogva is magunkat teljesen jogosítva érezzük), — tanrendszerünket kötelességünknek tartjuk oly módon illeszteni Össze, hogy a bölcsészeti második évvel oly cyclus kerekíttessék ki, melynek bevégzése után a theologián kívül is bármely felsőbb pályára menni szándékozó ifjak, ebbeli czéljukban akadályt ne szenvedjenek; — mely módosítás ha nem történnék, úgy iskolánk népesedhetése, virágozhatása, sőt épen fenállhatása tetemes sérelmünkkel, nyilvános veszélynek lenne kitétetve. 7. Továbbá fontolóra vévén azt is, hogy a f. t. egyházkerület állal a rendszeres bölcsészet tanítására kitüzetett harmadik év egyrészről a papi pályára szándékozó ifjakat tekintve, a theologiai, — más részről tekintve a jogi pályára menendő ifjakat, a többi protestáns collegiumok példájára már korábbi határozatunk, s nyilvánításunk szerint is tüstént újra életbe léptetendő jogtani tanfolyam előkészítő tantárgyaival, mint illetőleg hajdan is történt, igen természetes és olyatén kapcsolatba hozathatik, miszerint az azt bevégzendő ifjak akár a theologiai, akár a jogtani pálya második évére akadály nélkül bocsáttathassanak. 8. Végre egyházunk anyagi helyzetét illetőleg figyelembe vévén mind azt, hogy ezen egyháznak jelenleg alkalmazásban levő eréjének fogyatkozástól tartania oka nincs ; mind azt, hogy a gymnasium négy alsó osztályaiban, — a mellett hogy főként a III. és IV-ben némely realékat szaktanárok tanitnának, a sárospataki és pápai collegiumok példájára kevesebb fizetéssel ellátandó subalternus osztálytanárok az iskolai hatóság folytonos felügyelete s vezérlete alatt kellő sikerrel működhetnek: Mindezeket komoly figyelemmel fontolóra vévén: I-ör is ugyan nem egészen a legközelebbi tanévben, de nem is messze jövőben létrehozandó ilyetén tanszerkezetet tűztünk ki magunknak, miszerint — 1. A gymnasium négy alsó osztályaiban leend ugyanannyi subalternus osztálytanár, kik a felsőbb tanároknál mind rang m'nd fizetés tekintetében alsóbbak, és a helybeli tanhatóság intézkedése folytán folytonos vezetés alatt, s a III. és IV-dik osztályban a reálékra nézve az illető felsőbb szaktanárok közreműködése melleit a kitűzött tantárgyakat kezelendik. 2. Az V-dik osztátyban egy rethorices, a Vl-ban egy poeseos professor, mint azon osztályok saját vezetői a latin-, görög-, német-, magyar nyelvészetet, s átalában a humanisticus képzést kezelendik ; a kitűzött reálékat az illető szaktanárok tanitandván. 3. A felsőbb vagy academiai osztályában collegiumunknak, addig is mig anyagi erőnket Isten többre segéllené, leend a philosophiai, philologiai, jogi, physicai, mathematikai, históriai, s addig mig a közérdek tovább nem kivánja — előkészítő theologiai tanszakokra 7 = hét rendes tanár, kiknek közreműködése a gymnasiumi osztályokban is a mathematicumok, physicumok, historicumok és az V. s Vl-dik osztályban a vallás tanítására nézve igénybe veendők. II. A küszöbön álló 186i-dik iskolai évet illetőleg pedig az épen most előadóit tervezethez elökészitöleg e következő tanszerkezetet állapítottuk meg: 1. 2. A gymnasium első és második osztályában már subalternus tanárok fognak beállitatni, az imént emiitett minőségben müködendők. 3. A harmadik gymnasiumi osztályban rendes osztálytanár lesz Jancsó Ádám, ki ott a vallás tanon kiviil, melyet Fehér Péter, és mennyiségtanon kivül, melyet Csabai Imre adand elő, minden más kitűzött tantárgyakat tanitand. 4. A 4-dik osztályban rendes osztály tanár lesz Soós Gábor, ki ott szintén a vallástanban Fehér Péter, a mennyiségtanban — Csabai Imre közreműködése mellett, minden más kitűzött tantárgyakat tanitand. 5. Az V-dik osztályban rendes tanár lesz Molnár László, — ki itt latin-, magyar-nyelvészetet és történelmet tanitand. — Ugyanitt vallás és német nyelvet Fehér Péter, mathesist Csabai Imre, physicát Parrag Gedeon, görög nyelvet Szigeti István tanitandnak. 6). A Vl-dik osztályban rendes tanár lesz Szigeti István, ki itt latin s görög nyelvet tanitand; — vallástant és német nyelvet Fehér Péter, magyar irodalmat Bulcsu Károly, mathesist Csabai Imre, physicát Parrag Gedeon, magyar történelmet Molnár László tanitandván. 7. A bölcsészeti 1-só osztályban: bölcsészettant Tatai András, mathesist, mely itt bevégeztetik Csabai Imre, - latint, históriát, németnyelvet Fehér Péter, magyar irodalmat Bulcsu Károly, — görög nyelvészetet Hollósy Zsigmond tanitandanak. 8. A bölcsészeti 2-dik osztályban : bölcsészettant Tatai András, históriát, németnyelvészetet Fehér Péter, vallást és magyar irodalmat irály gyakorlatokkal Bulcsu Károly, latin és görög nyelvészetet Hollósy Zsigmond, - physicát — mely itt egészen bevégzendő — Parrag Gedeon tanitand. — 9. A bölcsészeti 3-dik osztályban: közösen mindnyájoknak rendszeres bölcsészettant és ius naturaet Tatai András, — ius publicumot, statisticát, politicát, magyarország történelmét közjogi fejlődéssel Bulcsu Károly, — magyar protestáns egyházjogot Molnár László, — mathematicai és phy-