Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1861. Oetober. 67 a halál elragadott, — kél egyént hanyagnak, és pap növendékekhez nem illő lelkületüeknek találván az igazgatóság elbocsátott, — A növendékek elöhaladása örvendetes, azonban közülök négyet új vizsga letételére kellett utasítani. Az intézet 7 egyháznak adott tanítót, ezenkívül egy pályáját végzett tanulót a pesti egyház tanács választott meg gymnasiumi rendes tanárul." E jelentésből kitűnvén, hogy némely iskolák felterjesztései vagy nem az iskolai hatóságtól, vagy az egyház kerület által meghatározott szabályoktól eltéröleg tétettek ; és mivel gyönköt illetőleg a f. é. oetob. 9-én szegzárdon tartott tolnai e. megyei gyűlés j. könyvének 5. pontja alatt jelentetik, — miszerint a somogyi egyházmegye mindelikorig nem nevezett választmányi tagokat, s e miatt az iskolai igazgató választmány meg nem alakíttathatott, ezekhez képest: 1. Az illető iskoláknak figyelmébe ajánltatnak az értesítések és fölterjesztésekre nézve egyházkerületileg megálapitott szabályok. 2. A kiilsö somogyi egyházmegye felhivalik a gyönki iskolai igazgató választmányba két tagot haladéktalanúl kinevezni. — 3. A jelentés egyéb pontjai tudomásul vétetnek. 23). Egész terjedelmében felolvastatott a kecskeméti egyház tanácsnak iskolája ügyében a közgyűlés elé terjesztetni kivánt következő jelentése: „Főtisztelendő Superintendens úr! Midőn a főt. egyházkerület 1860. oktoberi közgyűléséből keletkezett, s alkalmazkodás végett velünk közlött és a legközelebb lefolyt 186°/i-dik iskolai évben alkalmazásba is vett felsőbb iskolai tanszerkezetet illetőleg, a mennyiben azt a hazai több főiskolák fenálló alakzatához — ha iskolánk fenállani akar — múlhallanúl szükséges viszonyulás tekintetéből némi módosításokat igénylőnek tapasztaltuk, alázatos észrevételeinket, s illetőleg főiskolánknak a jövőre átalában szolgálandó tantervezetét a főt. egyházkerülethez épen felterjesztendök valánk: akkor volt szerencsénk venni főtisztelendőséged f. évi jul. 23-kán a kecskeméti iskolai igazgatósághoz czimzett hivatalos levelét, melyben azt mi előbb történendő nyilatkozatra méltóztatik felhívni az iránt, lenne-é hajlandó ezen főiskola tanári személyzetének szaporításával a főt. egyházkerület által határozott 3-dik bölcsészeti évet oly módon állítani fel, hogy abban a theologiai pályára menendő ifjak a négy éves theologiai pálya első évére tartozó, különben is nagy részben bölcsészeti tantárgyakon kívül a héber nyelv nyelvészeti részéi is elvégezvén, már azonfelül a theologiai pályán csak három évet lennének kötelesek elvégezni, — és így a theologiai pálya, mely a superintendenlia által négy évre határoztatok, a philosophicumok miatt 3 évre reducaltathalnék: miután e kettős, de egymással szoros kapcsolatban levő igen fontos tárgyat komoly tanácskozásunk tárgyává tettük, — nem titkolhatván el egyrészről az iránti kételyünket, ha váljon a főtisztelendőséged levelében álló iskolai igazgatóság czimzeten egyházi elöljáróságunk akar-e értetni és ezen kételyből csak azon meggyőződés által emelvén ki magunkat, miszerint a levélben foglaltatott tárgyhoz illétékesen nem más, mint ezen egyházi elöljáróság szólhatand; de nem titkolhatván el másrészről a feletti megütközésünket is, hogy a midőn a ft. egyházkerület határozata folytán a jelenleg csak pesten létező kerületi theologiai tanintézet négy évi tanfolyammal áll fen; főtisztelendőséged ezen négy évi tanfolyam első évét a bölcsészeti pálya 3-dik évéhez kapcsolandónak tervezi; és a mint értésünkre esett a négy éves theolog. tanfolyam ily módoni kiegészítése végett nem csak a kecskeméti de a n. körösi iskolaigazgatóságot is felszóllitani méltóztatott, holott a kecskeméti egyház. 1859-ben, midőn a theologia folytatólagos fentartásáról lemondott, ennek bármikor taníttatása iránti elsőbbség jogát magának fentartotta, és ezen jogfentartást a ft. egyházkerület méltánylatlal fogadta, s határozatilag megerősítette, — ezen a közgyűlés határozatától elnökileg történt eltérés feletti aggodalmunknak kinyilatkoztatása mellett — a fentemiilett kettős tárgy feletti komoly tanácskozásunk eredményét, illetőleg határozatunkat e következőkben kívánjuk teljes tisztelettel előterjeszteni: Fontolóra vévén 1. Hogy a kecskeméti egyház kebelében a hazai összes protestantisrnus közjavára szolgált felsőbb tanintézet századoktól fogva virágzott, melynek ápolása s fentartása iránt ezen egyház tagjai mindenkor kitűnő búzgósággal viseltettek. — 2. Hogy ezen tanintézet a dunamelléki ft. egyház kerület anyagi és szellemi közrehatásával 183

5/«-ban a hazai protestáns collegiumok sorába, rangjára és jogai élvezésére emelkedett, — miszerint abban az időtől fogva a gymnasiumi osztályokon felül a bölcsészeti jogtani és theologiai pályákra tartozó minden tudományok rendszeresen, nyilvánosan, és érvényesen taníttattak. 3. Hogy csak az utóbbi tiz évben az összes hazát nyomasztó körülmények okozták azt, miszerint a törvényes autonoin rendelkezés megszűntével 1852-ben a jogi tanfolyam, mint a többi magyar protestáns collegiumokban, úgy a kecskemétiben is megszüntetett. 4. 1859-ben pedig, nehogy a septemberi pátens miatt a magyar protestáns anyaszentegyházat fenyegető veszélyek, a theologiai intézet pesten vagy kecskeméten leendése feletti vitályok folytatása által is öregbittetnének, a kecskeméti egyház a kebelében volt theologiai pályának felfügesztését önként kinyilatkoztatta, — fentartván magának, hogy bármikor kivánandná a közérdek s egyházkerületünk már egyedül pesten hagyott papnöveldéjének viszonyai, theologiai pályára tartozó tudományok taníttatását is, el nem enyészhetett collegiumi jogánál fogva tisztének ismerendi. 5. Fontolóra vévén továbbá azt, hogy legutóbbi napjainkban a magyar protestáns egyház életerejét zsibbasztott körülmények megszűntével a kecskeméti iskola jogszerű collegiumi állásának a fenálló viszonyokhoz arányzottan ujolag életbeléptetése, hiven a ft. egyházkerület 1858-diki jegyzökönyve