Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1869. május 22.

16 1869 Májas 26 bizalomnak aligha leend képes változott vizonyainál fogva ezentúl kellőleg megfelelhetni , tanácsbírói tisztéről lemond. Tekintve azon nemes buzgalmat, melylyel Kozma Ferencz úr egyházi ügyeink körül forgolódott, tekintve azon jószolgálatokat, melyeket erélyéuél s ügyszereteténél fogva egyházunk irányában teljesített; másrészt nem kételkedve hogy változott körülményei között is fog- alkalmat találni e téren szerzett eddigi érdemeit ujabbakkal tetézhetni, őt ezentúlra is tanácsbíróink sorába tartozónak tekintjük. Egyszersmind főgondnok úr felkéretik ezen végzésnek Kozma Ferencz úrral való tudatására. 56) A kecskeméti egyh. megye s. gondnoka Antos János úr mai napon a közgyűlésben megjelent. 57) A tegnapi ülés 30-ik pontja értelmében bejelentik esperes urak, hogy a vármegyei iskola tanácsba egyházunk képviselőiül megválasztattak: Pest megyébe a pesti, solti és kecskeméti egy. megyék részéről Csikai Imre főesperes; a Jászkán kerületbe a pesti és solti egyh. megyék részéről Baksai Sándor k. sz. miklósi lelkész, mely választás iránt a nevezett két egyh. megyének még értekezni kell a nagykunsági egyh.. megyével; Bács vármegyébe az alsó és felső baranya-bácsi egyh. megye részéről Kármán Pál; Baranya vármegyébe az alsó és felső baranyai egyh. megyék részéről Hamar András főesperes; Tolna vármegyébe a tolnai és külső somogyi egyh. megyék részéről Pap Antal szegszárdi lelkész, Fehér megyébe, mintán a tolnai egyh. megye ide is benyúló részét illető jogát átruházta a vértesaljaira, ez fogja a mezőföldi egyh. megyével egyetértve kijelölni az iskolai tanács tagját; Somogy vármegyébe a külső és belső somogyi egyh. megyék együtt fognak küldeni; de mivel ez utóbbi a dunántúli egyh. kerületbe esik, az ügy elintézése függőben marad, mig a két egyh. megye egymással érintkezik. Szolgál tudomásul. 58) Olvastatott a n. mélt. m. kir. vallás és közoktatásügyi miuister úrnak 1869 Márcz. 17-én 435 sz. a. kelt leirata, melyben előrebocsátása után annak, hogy az egyházak által fentartott hitfelekezeti iskolák, s azokban a tanítás legtöbb helyen még mindég a közoktatást szabályzó 1868 évi XXXVIII törv. czikk 11 §-ban foglalt kellékeknek és rendeleteknek meg nem felelő hiányos állapotban vannak, felhivatik püspök úr, hogy az egyházkerületünkben levő minden népiskola i hatóságot és tanítót utasítson az 1868-ik évi XXXVIII törv. czikk 11 §-ban foglalt feltételek és rendeletek teljesítésére. Ezzel kapcsolatban olvastatott az egyházkerületi tanbizottság f. é. május 19-ki értekezletének jegyzőkönyve. „A népoktatási törvény egyfelől a községi iskolák felállítását rendelvén el, másfelől pedig 11-ik s következő §§-ban körülirt feltételek mellett a felekezetek iskolatartási jogát érintetlenül hagyván: a bizottság azon kérdés felett ad véleményt, minő álláspontot foglaljon el egyházkerületünk a czélbavett községi iskola rendszerrel szemben V 1. A bizottság tekintetbe vévén, hogy egyházunk szükségei folytonosan növekednek, segélyforrásai pedig a társadalmi és politikai viszonyok miatt apadni kezdenek, és igy egyházunk alig volna képes teljesíteni a költséges és ujabb forrásokat igénylő szervezés feltételeit, továbbá, hogy a felekezeti iskoláknak legalább részszerint való megszüntetésével, vagy községi iskolákba olvasztásával egyházunknak iskolatartásra fordított kiadásai saját közvetlen czéljaira, nevezetesen a csekélyebb lelkészi fizetések javítására lennének megtakaríthatók; másrészről megvizsgálván a községi iskolarendszer számos előnyeit, s kimutatván azt, hogy a községi iskolarendszer a protestáns elvekkel nincs ellenkezésben, következésképen nem a kényszerűség, hanem anyagi és szellemi egyházi és államérdekeink javasolják a községi iskolarendszerben megnyugodnunk : ezen indokok nyomán azt véleményezi a bizottsági értekezlet, hogy e rendszer keresztül vitelében nyújtson az egyház az államnak erkölcsi támogatást az által, hogy az egyes egyház községeknek szabad akaratára hagyja megtartani továbbra is kebelbeli iskoláikat; vagy pedig ezeket megszüntetvén iskolai alapjaiknak kellő elővigyázat melletti átengedésével a községi tanintézetek felállításához járulni. 2. Ezekből folyólag javasolja a bizottság : arra nézve hogy minden egyház kellő tájékozottsággal határozhasson a felekezeti és községi iskolák kérdése felett: e czélból minden egyházmegyébe küldetnék ki egy bizottság, melyhez az egyház kerület egy-, az illető egyházmegye pedig két tagot nevezne: mely bizottságnak feladata lenne az értekezlet által 8 pont alatt körvonalozott irányban a népoktatási tör vényczikket egyházközségenként megismertetni, s az iskolák tarthatását szabályozó feltételek részletezve okadatolt elősorolása mellett, de minden kénszerités nélkül nyilatkozatra hivni fel az egyházközséget, ha akarja és birja-e iskoláját szervezni és megtartani vagy nem? és az emiitett 8 pont szellemében készítendő részletes utasítás kidolgozásával az elnökséget, vagy egy küldöttséget véleményezi megbizandónak. 3) Szükségesnek tartja továbbá az értekezlet, hogy ugyanezen javaslatba hozott bizottság hirdesse ki minden egyházközségben aNépokt. t. cz. 133-ik mely szerint „tanítói hivatalra csak nyilvános képezdében egész tanfolyamot végzett és oklevéllel bíró, vagy ennek hiánya esetében nyilvános vizsgát tett egyének vannak képesítve, s hogy a jelenleg már hivatalban levő nem okleveles tanitók tartoznak igazolni képességüket, a kik ezt igazolni nem tudják a nyári szünnapok alatt póttanulásra köteleztetnek.