Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1869. május 22.

26 1*69 iHÁJns 26-27 A katonai hatóságok által használandó nyelv kérdése pedig országos ügy lévén, e tekintetben az országos intézkedés bevárandó. 99)-45 sz. a. pontja, melyben a kápláni ideiglenes rendszabályok átvizsgálását és módositását javalló indítvány folytán határozatilag kimondatik, hogy mintán azon szabályok a törvényes gyakorlat s a legközelebb alkotott e. kerületi házszabályok 5-ik fejezete ellenére a lelkészek, egyes egyházak és egyházmegyék meghallgatása nélkül, azok világos kára, és sérelmére hozattak és tétették az e. ker. által kötelezőkké, a közgyűlés azokat a f. baranyai e. megye területén érvényeseknek és szabályozóknak el nem ismerheti, következőleg azok átvizsgálásának és módosításának semmi szükségét nem látja. A kápláni ideiglenes rendszabályok átvizsgálására s módositására vonatkozó kívánatnak már az 1868-ik évi e. ker. közgyűlésnek 28 és 30 sz. a. hozott határozatai által elégtétetett; ez alkalommal pedig az emiitett 28 sz. a. kinevezett bizottság utasítatik munkálatának a legközelebbi közgyűlés elé mulhatlanul leendő benyújtására. Mivel azomban szabályokra, már ha ideiglenesekre is okvetlenül szükség van, azért azon ideig, mig a rendes úton alkotandó állandó kápláni rendszabályok elkészülnének, ezen ideiglenes rendszabályok érvényben hagyatnak. Máju 27-ikén. Kecskeméti egy ház megy éb ől. fOO) Olvastatott a kecskeméti e. megye 1869 April hó 27 és 28-ik napjain Ozegléden tartott közgyűlésének 4 sz. a. pontja, mely szerint a Miskolczy Sz. István úr halálával megürült főesperesi hivatalra az egyházaknak — egyen kívül — összes szavazatával, eddigi alesperes Fürdős Lajos úr választatott meg. Tudomásul vétetik. ftOI) 14 sz. a. pontja, melyben elhatároztatott, hogy a kecskeméti e. megye lelkész- s tanári gyám-és nyugintézete javára, de egyszersmind a szellemi munkásság élénkítése czéljából is az egyházmegye neve és erkölcsi pártfogása alatt, egy a „Papi dolgozatokhoz'- hasonló irodalmi vállalat indítassék meg oly módon, hogy az abból bejövendő tiszta haszon nevezett intézet javára fordítassék; megbízatván egyszersmind Fördős Lajos úr ezen vállalat szerkeztésével, Dobos János, Tatay András, Varga János, Szilágyi Antal és Filó Lajos urak pedig kineveztetvén a szerkesztő mellé bizottsági tagokul. Ezen irodalmi vállalat megindulására esperes és lelkész urak figyelmeztetnek, s ennek úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására felhivatnak. 102) 16. sz. a. pontja, melyben, miután főesperes úr előadta volna, hogy a czeglédi és jászk is éri egyházak akként nyilatkoztak, hogy ők az iskolák fenntartására (értve az u. n. pengő krajc zárokat minden lélektől) az eddig fizetett összegnél nagyobb összeget, nevezetesen Czegléd 105, Jászkisér pedig 50 osztr. ért. forintnál többet nem fizetnek, határozatilag kimondatott, hogy az iskolai pengő krajczáros segély tárgyában tett ezen előterjesztés illetékes intézkedés végett az e. kerülethez tétetik át. Ezzel kapcsolatban főesperes úr élőszóval jelenti, hogy a czeglé di egyház, közelebb tett nyilatkozata szerint késznek mondotta magát a lélekszámarányos iskolai segély fizetésére, s a reá eső 175 frtot ezen évre már be is fizette. A czeglédi egyház azon buzgósága, melyet ezen jelentés szerint közelebb az iskola gyámpénzek pontos lélekszámarányos befizetésében tanúsított, örvendetes tudomásul vétetik, és serkentő példaként kiemeltetik. Másrészt azonban úgy a kecskeméti, mint a többi e. megyei esperes urak felkéretnek, hogy miután az iskolai gyámpénzek pontos be vagy nem fizetése iskoláinkra nézve életkérdés, buzdítsák ezek beszolgáltatására egyházainkat erélylyel s hathatósan; a hátrálékok befizetése iránt pedig ne szűnjenek meg azokat nem csak a canonica visitatió alkalmával, de ez enkivtil is időközönként sürgölni. E mellett Jászkisérre nézve, mely évek óta vonakodik kötelezettségének teljesen eleget tenni, kimondatott, hogy a gyámpénzek lélekszámarányos boszolgáltatása iránt az elnökség által felszólítandó. 103) 18. sz. a. pontja, melyben több általános érdekű s fontosságú egyházi és iskolai korkérdésekre nézve, a minők: 1) a lelkészi értekezetek kérdése, 2) hogy a hitfelekezeti iskolák felállítása lenne sürgetendő? 3) hogy lelkészek, lelkészi hivataluk megtartása mellett lehessenek-e mint képviselők a törvényhozó gyűlés tagjai? 4) hogy a házassági ügyek elintézésére óhajtsunk-e mi is egyházi törvényszékeket, és mily módon? és 5) nem volna-e itt ideje a zsinattartás sürgetésének, — az egyházkerület figyehne felkéretik. Ezen előterjesztett korkérdések mind szoros kapcsolatban áll ván egyházi szervezetünkkel, ezeknek megvitatása azon alkalomra halasztatik, a midőn a fentebbi 97-ik pont alatt érintett zsinati ügy tárgyalás alá vétetni.