Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1868. június 6.

1868. Jnnins 27 Közgyűlés a kérelem tárgyának fontosságát teljesen méltányolván, kijelenti, liogy az előterjesztett szükségen minél elébb segítni óhajt; — hogy azonban ezt tehesse, felhívja az illető egyházmegyét, miszerint magának a tardinczai lelkésznek is hozzájárulásával, készítsen egy a jövő gyűlésre bevárandó részletes tervezetet az iránt, mi módon lehetne legkönnyebben s legczélszerűbben a nevezett egyházat, igényeinek s viszonyainak megfelelőleg, szerb nyelvezetű kátéval és énekeskönyvvel ellátni. I03*) Olvastattak az e. megyéknek az iskolai gyámpénzek befizetésére vonatkozó jelentései s illetőleg határozatai, melyek ismét azon szomorú tapasztalat mellett tanúskodtak, hogy némely egyházak egészen megtagadták, némelyek pedig hiányosan teljesitik a reájuk eső iskolai gyámpénzek fizetését. A vértesaljai e. megye egyszersmind idevonatkozókig hozott (12. sz. a.) határozata mellett, azon óhajtását fejezi ki az e. kerület előtt, hogy ezen pengő-krajczáros segély eredeti czéljától ne vonassék el, és oly segélyezésekre, melyekre ajánlva nem volt, ne forditassék. Ezzel kapcsolatban superintendens ur indokoltau előterjeszti, hogy a mult évi októberi e. kerül, közgyűlésnek 9. sz. III. a., alatt hozott azon határozatát, melynél fogva megbízatott egy, a domestika számára gyűjtendő adakozások czélját felfejtő, s a híveket áldozatkészségre buzdító főpásztori levél kibocsátására, különbféle okoknál fogva mindekkorig nem hajthatá végre, kijelenti egyszersmind, hogy mihelyt a körülmények e tekintetben csak kissé is változnak, s-a pásztori levél kibocsátása alaposan indokolható leend, azonnal sietend ama határozatot foganatosítani. Superintendens ur előterjesztése helybenhagyatik; illető esperes urak pedig ismételten utasíttatnak, hogy a mult évi oktoberi közgyűlés 9-ik j. könyvi sz a. hozott határozatának értelmében igyekezzenek teljes erkölcsi erejökkel odahatni, hogy a segélypénzt nem fizető, avagy azt a kellőnél kissebb mennyiségben beszolgáltató vagy hátrálékban levő egyházak ezen egyik legszentebb kötelességüknek kivétel nélkül minél hamarabb eleget tegyenek. Végül a vértesaljai e. megye felterjesztett óhajtására nézve megjegyeztetik, hogy az iskolai gyámpénzek, miként eddigelé mindenkoron, ugy ezentúl is minden legkissebb csorbítás nélkül, csupán, az eredetileg kitűzött célra forditatnak. 104.) Olvastatott a mult évi juniusi jegyzőkönyv 41-dik számú pontjára vonatkozólag, Polgár Mihály világi főjegyző urnák a Szondy-Kenessey alapítványi ügyről szóló jelentése, mely szerint a nevezett alapítvány, a conventi levéltárban talált okmányok adatai nyomán, Szondy Susánna, gróf Castiliogni Eudémius házastársa által, még 1752 év mart, 28-dikáról szóló végrendeletében tétetett, előbbeni férjével, consiliarius Kenessey Istvánnal együtt szerzett vagyonából, még pedig akként, hogy a végrendelet 4-dik pontja szerint: a debreczeni iskolában 18 nemes ifjú élelmezésére, tápintézetre 15,000 frt; 5-dik pontja szerint: 10 helv. hitv. joggyakornok nemes ifjú élelmezési segélyére 10,000 ft.; 7 dik pontja szerint: helv. hitv. gyámoltalan öregek, özvegyek és árvák segélyezésére 10,000 ft; s 8-dik pontja szerint: agentiára 4000 frt. hagyományoztatok alapítványi tőkéül. A végrendelet 26-dik pontjában pedig négy végrehajtó van kinevezve teljes felhatalmazással, mind a tőkék elhelyezésére, mind a segélyezendők kinevezésére nézve s fel lettek hatalmazva az iránt is, hogy hivatalbeli utódaikat, Curator czimmel, egymásutáni szakadatlan sorban, még életökben megválasszák, két helvét hitvallásút a dunáninneni, kettőt a dunántuli részről, ön maguk egészítsék ki magukat, kötelességök levén „a nagy Ur Isten előtt teendő számadás." Előterjeszti továbbá adatszerűleg jelentést tevő világi főjegyző ur, hogy ezen alapítványi tőkék curátorai számadásaikat időnként a conventnek, s néha az egyes egyházkerületeknek is bemutatták, és hogy ettől az alapítványi gondnokok, f. évi május 6-dikán tartott értekezletök megállapodása szerint, jövőre sem idegenek; s végül a jelentés kapcsában azon véleményes javaslatát terjeszti elő, mely szerint ezen alapítvány kezelése feletti felügyelés tekintetéből, eltérve a dunántuli főtiszt, egyházkerület által ajánlott költséges módozattól, mely szerint az alapítványi számadások megvizsgálására a hivatalára nézve legidősb superintendens és főgondnok elnöklete alatt, egy, egyházkerületenként egy-egy világi és egyházi férfiakból álló bizottság lenne alkotandó, — a convent által, mely nem minden évben s rendesen rövidebb ideig is tart, mint hogy ott a gondnoki számadások megvizsgáltathatnának, bízatnának meg azon egyházkerületek, melyekhez az illető gondnokok közelebbről tartoznak, igy a dunántuli ref. egyházkerület az agentialis részt és a szegények gyámolitására rendelt ágat, — a tiszántúli egyházkerület a debreczeni tápintézetet, — és a dunamelléki a joggyakornokok pénztárát kezelő gondnokok számadásainak évenkénti megvizsgálására s működésök eredményének kimerítő jelentésben a convent s ez által a többi testvér-egyházkerületek elébe leendő bemutatására. Felolvasott jelentés tudomásul vétetik s a számadások megvizsgálásának módozatára nézve tett javaslat elfogadtatván, az a többi testvér-egyházkerületekkel hozzájárulás végett közöltetni s egyszersmind inditványképen a legközelebb tartandó conventre terjesztetni rendeltetik. 105*) A mult évi juniusi jegyzőkönyv 76-dik pontjára vonatkozólag esperes urak élőszóval jelentik, hogy az ev. ár va-egylet javára segélyezési rovatot nyitottak s a begyült segélyösszegeket egyházkerületi pénztárnok urnák be is szolgáltatták. Tudomásul vétetik, annak megjegyzésével, hogy az e czélra befolyt segély-összegekről majd a jövő évi számadásban fog kimutatás tétetni; addig is azonban azok rendeltetésök helyére juttatandók. rj *