Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1868. június 6.

1868. Jnnins 13 Ezzel kapcsolatban olvastattak a királyhágón túli ref. egyházkerület ft. püspökének Nagy Péter urnák 1867. dec. 30-án 1964. sz. a. és 1868. febr. 20-án 263. sz. a. kelt levelei, melyek elsejében egy alakulandó sz ékely köziskolára, másikában a deésfalvi szegény sorsú, de helyzeténél fogva, főként nemzetiségi szempontból fontos leányegyházra hivja fel egyházkerületünk hiveinek buzgóságát, illetőleg a mellékelt „Felhívást" s „kérő íveket" köröztetni kéri. Mindhárom rendbeli kérőívek, illetőleg felhívások, köröztetés végett esperes uraknak kiosztatnak. 38.) Olvastatott a nmélt. m. kir. vallás és közoktatási miniszter b. E ö tv ö s József ur ő nmgának f. é. mart. 4-én 2477 sz. a. kelt intézménye, melyben a jogi magántanulás és magánvizsgatétel önhatósági engedélyezése tárgyában alkotott szabályainkat helyeslő tudomásul vévén: meghagyta az összes állam vizsgálati bizottmányoknak, hogy az ezen szabályok szerint engedélyezett jogi magánvizsgákróli bizonyítványokat érvényeseknek tekintvén, az ilyeneket előmutató tanulókat minden e részbeni további észrevétel nélkül az államvizsga letételére bocsássák, továbbá a következőkre hivja fel az egyházkerület figyelmét: 1. határozott szabályt alkotni, hogy a tanévek összevouása, vagyis egy év vagy fél év alatt több évi vagy félévi tanulmányokból a magánvizsga mily esetekben vagy átalában engedélyezhető-é? 2. a magánvizsgákról kiadandó bizonyítványokban az engedély kelte és száma kitétessék. 3. a magántanulók jegyzéke a vizsgálati eredmény kitüntetésével mindegyikre nézve az engedély keltének és számának kitétele mellett, az évi kimutatásokban a rendes tanulók névjegyzéke után sorozva, felterjesztessék. Ezen leirat, mielőtt bővebb tárgyalás alá vétetnék, kiadatik egy bizottságnak, azon meghagyással, hogy a fenforgó kérdésre nézve, még a gyűlés folyama alatt terjeszszen elő véleményes javaslatot. A bizottság tagjaiul Csikay Imre ur elnöklete alatt Acs Gedeon, Tatay András, Pap Károly, Balogh Imre, Gubody Sándor, Dékány István és Ráskv Mihály urak neveztettek ki. Junius 10-dikén. 39.) Superintendens ur megjelenvén, egyházi elnöki székét ismét elfoglalta. 40.) Olvastatott a fentebbi 20-ik számú pont alatt kiküldött bizottságnak, az egyházak és iskolák szükségeinek állam általi fedez éséről, valamint az iskolaügyről szóló kérdés tárgyában készitett véleményező munkálata, melynek a tárgy fontosságához képest lett érdemleges megvitatása Után, egyházkerületünk nézete, az 1848: XX. t. cz. 3. és 4. §-ainak alkalmazása iránt, a fentebbi 21-dik számú pont alatt megbízott egyetemes értekezleti képviselőink számára utasításul szolgálólag, következőkben állapíttatott meg: I. az állam általi javadalmaztatás elvi és jogi kérdésére nézve: hogy ezen javadalmaztatást hazánk törvényhozó testületétől, egyházunk számára igényeljük 1. általánosságban: az egyháznak és államnak egymáshoz való viszonya szempontjából; 2. különösebben: azon adott viszonyoknál és történeti előzményeknél fogva, hogy midőn más egyházak hazánkban már állami javadalmaztatást nyertek, a mi egyházunk még abban nem részesittetett, és 3. legkülönösebben: az 1848: XX. t. cz. 3. §-ánál fogva, melyben ki van mondva egyrészről az, hogy az állam az egyház anyagi gyámolitását feladatának ismeri, és másrészről, hogy e tekintetben minden bevett vallásfelekezet irányában ugyanazon kötelezettséget érzi. Igényeljük pedig ezen állami javadalmaztatást szorosan egyházi szükségeinkre, mert ezen javadalmaz tatással egyházunk eddigi önhatóságának függetlensége (autonomiája) teljesen összeegyeztethető; mig ellenben iskoláinkra nézve, azok feletti önliatóságunk megőrzése szempontjából, a mennyiben itt az állami javadalmaztatás maga után vonhatná az államkormánynak ténylegesen rendelkező befolyását, készek vagyunk egyenes állami javadalmaztatást igénybe nem venni. II. Az egyházi szükségeink fedezésére szolgáló állami j avadalmaztatás módját illetőleg: igényeljűk ezen javadalmaztatást 1. nem összes gyülekezeti, hanem csupáu egyházi közsztikségeink fedezésére; 2. azon arányban, melyben más egyházak közálladalmi vagyonból már javadalmaztalak vagy javadalmaztalak ; 3. az egyház híveinek összesége által fizetett adómennyiség kulcsa szerint; 4. ugy, hogy annak módja és összege a törvényhozás által országos törvényben mondassék ki; továbbá ugy, 5. hogy a javadalmazás egyházi közszükségeinkre magának az egyháznak rendelkezése alá bocsáttassék s annak részletes kiosztása iránt az, maga önhatóságilag intézkedjék, és végül ugy, 6. hogy egyházunk eddigi önhatósági függetlenségének teljes épségben maradása mellett, az állam kormányának hatásköre egyházunk irányában továbbra is, csak a legfelsőbb felügyelési jog gyakorlásában határozódjék, kész leendvén egyházunk az állami javadalmaztatásnak egyházi közszükségekre lett fordításáról koronként hiteles kimutatást felterjeszteni. III. Az iskolaügyre vonatkozólag: 1. az iskolaállitás és fenntartás, kell hogy egyeseknek ugy, mint testületeknek szabadságában áll4