Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1868. június 6.

10 1868. Juuins. •Nevelők: Búzás Ferencz, Búzás Kálmán, Csóo Zsigmond, Hankovszky Sándor, Kálosi Lipót, Kulifay Lajos, Somody József, Bokor József, Komáromy Lajos, Szabó József. •Tanárok : Kozma József, Tömösközy Sándor. Állandó tanitók lettek lelkészjelölti jellegök megtartása mellett: Tóth Ambrus, Kovács Lajos. Egyszersmind superintendens ur ezen javaslatnak egyik pontjára nézve felvilágositásul előterjeszti, miszerint BényeiGábornak Csepelre rendeltetése azért mondatik feltételesnek, mivel nevezett segédlelkész elmulasztván mindekkorig három közelebb volt főnökétől erkölcsi bizonyítványt felmutatni, alkalmazhatása kétessé lett. Felemlíti továbbá superintendens úr, hogy a segédlelkészeknek vagy legalább a magukat káplá­nokul alkalmaztatni kívánóknak aránylag csekély száma miatt, hét lelkész mellé nem jutott segédlelkész. Ezen javaslat helybehagyatik, s végrehajtás végett megerősíttetik. Bényei Gáborra nézve pedig kimondatik, hogy segédlelkészül csak azon esetben alkalmaztathassék, ha közelebb volt főnökei su­perintendens úrhoz küldendő erkölcsi bizonyítványok által megnyugtató tanúságot teendenek a ne­vezettnek erkölcsi magaviselete felől. s 28.)-Olvastatott a mult évi juniusi közgyűlésnek 55-ik jegyzőkönyvi száma alatt kápláni rend­szabályzatijavaslat készítésére kiküldött bizottságnak muukálata. Ezen munkálat, melynek készítésénél a bizottság tagjai saját jelentésük szerint is,ovakodtak vala­mely nagyobb mérvű javításokba s gyökeres újításokba ereszkedni, hanem leginkább csak azon egy­házkerületi határozatokat törekvének egybeállítani, melyek időnként e tárgyban hozattak, s melyek a gyakorlatba átmenvén, több-kevesebb módosulással ma is érvényben állanak, —nem látszott célsze­rűnek arra nézve, hogy rendszabályi érvényre emeltessék. Miért is a bizottság tagjai, megválasztatván még hozzájuk Csikay Imre, Szász Károly és Tatai András urak, felhivattak újból, miszerint készíte­nének a segédlelkészekre vonatkozólag egy oly kimerítő rendszabályzati javaslatot, melyben az ezen tárgyra vonatkozható minden kérdések és viszonyok a mai kor szelleméhez és szükségeihez képest megoldva s meghatározva legyenek, s mely azután a megállapított módon rendszabály (statutum) ér­vényére emeltessék. Minthogy azonban egy ily végérvényü rendszabály alkotása éveket igényel, kö­rülményeink pedig nag} ron is sürgőén követelik, hogy a segédlelkésznek a gyülekezet, egyházmegye s egyházkerület, nem különben főnökei irányában való viszonya s állása, s ehez képest hatásköre, jo­gai, kötelességei és fizetése megállapitassanak: ennélfogva az emiitett bizottság munkálatában benyúj­tott javaslatok, némely, főként az 5. és 6. §-kon tett módosítások mellett elfogadtattak, s a káplánügy­ben ideiglenesen szabályzó határozatokul megállapitattak e következők: Ideiglenes kápláni rendszabály. 1. §. Ki az egyházkerületi szabályok értelmében az első lelkészi vizsgát kellő sikerrel letette, vagy ha azt más egyházkerületben tette volna le, arról szabályszerű bizonyítványt mutat elő: káplánul te­kintetik; s mint ilyen, ugy az igehirdetésre és a betegek s temetkezések körüli egyházi szolgálatok­ra, mint a sakramentomok kiszolgáltatására s általában a lelkészi teendők végzésére, egy az egyházi főjegyző által e célra adandó kibocsátó levéllel, segédi minőségben, az egyházkerület nevében felha­talmaztatik. 2. §. Ki magát az egyházkerületbe káplánul bekebeleztetni kívánja, erről a superintendensnél a kellő bizonyítványok előmutatása mellett bejelentést tesz s ezzel magát kápláni elhelyezés tekinte­tében az egyházkerület rendelkezése alá bocsátja. 3. §. A kápláni elhelyezés jogát az egyházkerületi közgyűlés gyakorolja; időközben pedig a kápláni helyek betöltése iránt a superintendens intézkedik. 4. §. Elhelyezéseknél a vizsgán tapasztalt eredmény, ugy szinte a segédkedési idő s az az alatt szerzett gyakorlati képzettség; valamint a káplánt kérő egyházak és lelkészek óhajtásai mél­tányos figyelembe vétetnek. 5. §. Minden káplán helyét, a hová rendeltetett, 15 nap alatt köteles elfoglalni; — nem engedel­meskedés esetén engedetlensége mértékéhez képest büntettetik, mely büntetés az illetőnek a káplá­nok sorából való kirekesztéséig fokozódhatik. Az ily módon kirekesztett, ha tán később még is kápláni alkalmaztatást óhajtana nyerni, ujabb bekebeleztetésért az egyházkerületi közgyűléshez tar­tozik folyamodni. 6. §. A kápláni évi dij, szállás, fűtés,koszt,mosás és világositáson, vagy az ezek helyett kölcsönös szabad egyesség szerint készpénzben adandó általányon és a segédlelkész útiköltségének megtérítésén felül, 60 illetőleg 80 s illetőleg 100 osztr. ért. forintban állapittatik meg, mely három rendbeli összeg­nek hogy melyikében részesüljön a segédlelkész, ez az illető esperesnek egyrészt a segédlelkész teendőinek, más felől a káplánt igénylő lelkész jövedelmének figyelembevételével hozandó Ítéletétől tétetik függővé. 7. §. A káplán a lelkészi teendőket lelkészfőnöke megbízásának határvonalai között és ügyelete alatt végzi, — ily megbízás nélkül lelkészi teendőkbe nem bocsátkozhatik. 8. §. Ha a káplán hivatalos megbízatásaiban nem szabályszerüleg jár el, vagy tán magaviselete által okot szolgáltat megbotránkozásra s az ekként felmerült bajt a lelkészfőnök barátságosan el nem intézhetné: arról az az esperesnek jelentést tesz. 9. §. A káplán és lelkészfőnöke közt támadható összeütközések kiegyenlítése első bíróságilag

Next

/
Thumbnails
Contents